Jn 14,12-15 Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld 364, 2
1Móz 17, 1-8 2019. január 1. 182, 291
Gal 3, 23-29 Újév napja 3091-3, 13
Bevezetés: Az elmúlt napok a jókívánságok küldéséről és fogadásáról szóltak. Távoli családtagokat köszöntöttünk, barátoknak, ismerősöknek küldtünk üzeneteket. Mi is kaptunk ezekből bőven! S amikor írtuk vagy olvastuk ezeket a rövidke kis leveleket, azoknak a végén sok esetben ott volt: „feleségem, férjem, családom, munkatársaim, lakótársaim, barátaim, osztálytársaim stb. nevében”! Miért írjuk oda ezt a megjegyzést? Azért, hogy kifejezzük, nem vagyunk egyedül a köszöntésben. Azért, mert ezzel nyomatékosítjuk szavainkat. Azért, mert azok a személyek, akiknek a nevében írunk, fontosak a címzett számára. A név megemeli az üzenet hitelességét és értékét.
Jézus búcsúzik tanítványaitól, és jól tudja, mennyire egyedül fogják magukat érezni. Már előre látja tanácstalanságukat. Ezért arra biztatja őket, hogy az Ő neve legyen mindig a szívükben, hogy ne feledkezzenek meg mindarról, ami történt velük az Ő jelenlétében.
Erre hívja fel a mi figyelmünket is Jézus szava. Befejeztünk egy évet, de nem hagyhatunk mindent úgy a hátunk mögött, mintha mi sem történt volna. Sok szép emlék, Istennel való személyes találkozás erősítheti hitünket, hogy ezekkel a meggyőződésekkel lépjünk az új évbe. Ezért hangozhat el Jézus neve elsőként ezekben az órákban.
1. Jézus neve ígéret. A karácsonyi ünnepek során több olyan név is elénk került, amellyel Jézust illették próféták és angyalok. Ő az, akit Immánuelnek hívtak - Velünk az Isten. Csodálatos ígéret ez, hiszen éppen Isten hiányát szenvedjük ebben a világban. Annyi mindent bepakoltunk már a betlehemi jászolba, hogy Jézus már talán bele sem fér. De ő kifejezi azt, hogy velünk akar lenni, és velünk is van! Ez a név kísérhet minket az új évben.
Úgy, ahogy Abrám új neve is végig kíséri őt küldetése útján. Az Ábrahám nevet kapja az Úrtól, ami több, mint egy újonnan szült ember új neve, hanem hatalmas ígéret arra, ami eddig elképzelhetetlen volt a számára. Ő, aki már belenyugodott abba, hogy halála után a semmibe vész öröksége, mindaz, amit egy élet munkájával megalkotott, összegyűjtött, most bizonyosságot kap arra, hogy lesz folytatás.
Erről győz meg minket Jézus neve. Mi, akik azt gondoltuk, a semmibe vesznek cselekedeteink, mert bűneink, botlásaink miatt ítélet vár ránk, most bizonyosságot kaptunk arról, hogy Isten át akarja menteni az életünkből mindazt, amin áldás volt, ami érték lehet utódaink, az utókor, a világ számára.
Ugyanakkor bennünket magunkat is átment ebből a mulandó világból az örökkévalóságba. Ezért, amikor egy új évbe lépünk - amiről jól tudjuk, hogy egyszer ez is elmúlik - arra kapunk ígéretet, hogy lesz egy végső cél, amely felé vezet minket a mi Urunk.
2. Jézus neve bizonyosság. Egy fontos személy nevével nagyon sok mindent el lehet érni! Püspöki titkárként rengeteg levelet kellett megírnom. Mindegyik alá oda kellett írnom: XY püspök. Tudtam viszont, hogy a levél csak akkor vált hitelessé, ha odakerült az ő saját kezű aláírása is. Volt, amikor „eskáztuk” (s. k.) a leveleket. Azoknak a rányomott bélyegző adta meg a hitelét. Nagyon ritkán ért engem az a nagy megtiszteltetés, hogy főnököm távollétében írhattam levelet - az ő nevében! S aki a levelet olvasta, bizonyára elhitte és elfogadta, hogy - bár a levelet én fogalmazta - annak tartalma és üzenete magától az egyház vezetőjétől származott, hiszen az ő nevében írtam.
Ezért bátorít minket arra Jézus, hogy az Ő nevében szóljunk, az Ő nevében cselekedjünk, s az Ő nevében kérjünk. Az Ő neve ugyanis bizonyosságot jelent. Amikor Péter és János Jézus nevében gyógyított, a beteg felállt, és járt. Amikor Pál Jézus nevében szólt Eutikhosznak, aki kiesett az ablakból, új életre támadt. Amikor az apostolok Jézus nevében tanítottak, osztottak áldást és úrvacsorát, a csoda valósággá vált, és Jézus jelenlétét élhették át azok, akik részesei voltak ezeknek az eseményeknek.
2019-et is Jézus nevében kezdhetjük. Az Ő nevében kérhetjük, s bizonyosak lehetünk abban, hogy kéréseink meghallgatásra találnak.
3. Jézus neve felelősség. „Szégyent ne hozz a nevemre!” Hányszor küldtek el így iskolába, kirándulásra, táborba!
Befejezés: Jézus nevét ma már nem jegyzi a naptár, de kérem Testvéreimet: írják be január 1-jére a névnapok közé: „Jézus”. Csak az Ő nevében kezdve lehet reményteljes a folytatás!