Öröm és hála Jézus eljöveteléért

Fil 2,16b-18 Mátyásföld, Cinkota, Árpádföld 149, 2

Ézs 52, 7-10 2018. december 23. 137, 144

Jn 1, 19-28 Advent 4. vasárnapja 133

Öröm és hála Jézus eljöveteléért

Bevezetés: A gyertya szép jelkép! Gyertyát gyújtunk születésnapi tortán, sírokon, oltáron, gyertyát adunk a keresztelt gyermekek szüleinek, sőt napjainkban már kialakult az a szokás is, hogy az esküvői szertartások keretében két gyertyából egyet gyújt meg az ifjú pár.

Sok mindent kifejezhet a gyertya. Egy kicsit erről elmélkedjünk advent utolsó vasárnapján, karácsony küszöbén!

1. A gyertya a várakozás jelképe. Az adventi koszorún immár 4 gyertya ég. Ezen a koszorún talán nem látszik, de ha otthon minden nap meggyújtjuk a gyertyát, jól látjuk, hogyan fogynak el. Ahogy egyre kisebbre zsugorodnak a gyertyák, annál közelebb van már karácsony.

Jézus korában nem voltak gyertyák, de voltak olajmécsesek! Nem véletlenül került az egyik példázatba 10 szűz, akik égő mécsesekkel várták a közeledő Vőlegényt. (Erről fogunk majd énekelni a 144. sz. énekünkben.)

A vőlegény érkezése nagy öröm! Tegnap esküvő volt a templomban (innen a szép díszítés). Hosszú ideig szólt a harang, mert késett a menyasszony. Végül megérkezett. Látni kellett volna a vőlegény arcát! Ez a kép lehet előttünk, amikor a példázatban szereplő szüzek végre meglátták a megérkezett Vőlegényt. A gyertya, a mécses pedig készenlétük jele volt! Ez az öröm, ez a készenlét határozza meg gondolatainkat egy nappal az ünnep előtt.

A várakozás azonban nemcsak öröm, hanem felelősség is! Ismerjük a történet szomorúbb részét is. Öt lány nem készült fel kellőképpen. Elfogyott az olaj - nem voltak felkészülve - kinn maradtak.

Nehogy velünk így legyen!

2. A gyertya az áldozat jelképe. A keresztelésnél hangzik el: ahogyan Krisztus önmagát adta értünk, úgy szolgálnak a szülők a gyermekükért is. Miközben melegséget és fényt árasztanak, magukat adják - áldozzák - oda érte.

Jézus - amikor erre a földre jött - már tudta, mi lesz a küldetése. Ezt tudták a napkeleti bölcsek is, amikor ajándékokat vittek neki. Az egyház úgy is magyarázza, hogy a mirha Jézus eljövendő halálára, kereszt-áldozatára utal. (Népszerű kép az interneten: egy koszorú, melynek egyik fele zöld fenyőágakkal és gyertyákkal van díszítve, a másik fele viszont tövisekből van fonva…)

Jézus érkezésekor ezt az áldozatot köszönjük meg. Ezért nagy az örömünk. Nem önfeledt ugrándozás, hanem teljes szívből kimondott hála ezért az áldozatért.

3. A gyertya a világosság jelképe. János evangéliuma így mutatja be Jézust: a Világosság eljött a sötétségbe. Óriási ajándék ez! Ma már hosszabb a nappal, mint az előző volt! Győzött a világosság! Ezt ünnepeljük karácsonykor!

Pál mondja: együtt örülök mindnyájatokkal, ti is örüljetek velem együtt!

Pál azért örül, mert tudja, hogy amit vállal Krisztusért, az nem hiábavaló!

Ezért jó nekünk is évről-évre tanúskodni Jézus jelenvalóságáról!

Befejezés: Jörg Zink német lelkész szavaival zárom az igehirdetést: „A boldogság annak a megtapasztalása, hoy az életnek értelme van. Ez a boldogság az egyike a legnagyszerűbb céloknak. Erre értelmes dolog törekedni. A boldog ember nélkülözhetetlen, mert ő tehet a legtöbbet az emberek boldogságáért és üdvösségéért, mégpedig a boldogság erejével”. Ehhez még hozzáteszem: nem mi értük el ezt a célt, hanem Krisztus juttatja célhoz a mi boldogságunkat. Ezért örüljünk mindenkor!

Ámen

1