Archiv

"Elmúlt a régi, kezdhetem az újat..." - énekeltük a 431. számú gyülekezeti ének 3. versszakát az ünnepi istentisztelet elején. A lelkészváltás ennek a reménységében történik.

Meghatott szavakkal köszöntötte a szószékről kedves gyülekezetét Blatniczky János, aki 14 évi szolgálat után köszönt el attól a közösségtől, amelybe gyermekként született, s amelyben - szolgálati ideje végén - hirdethette az evangéliumot.

"Semmi különleges nincs ezen a mai napon" - hangsúlyozta, hiszen ma is hangzik Isten igéje a lelkész ajkáról. Ma is együtt van a gyülekezet, hogy hallja az üzenetet.

"Mégis különleges ünnep a mai" -folytatta -, "mint ahogy minden alkalom különleges, amikor Jézus az igén keresztül megszólal nekünk."

A gazdag ifjú története alapján a lelkész arról beszélt, hogy kérdéseket intézünk Jézushoz, és Ő válaszol. A gazdag ifjú az üdvösség kérdését firtatta, de Jézus válaszának csak az első felét hallgatta meg, ezért csalódottan és szomorúan távozott.

Vajon érdekel-e bennünket az üdvösség kérdése? Csak ott van élő egyház, ahol ez a kérdés hangzik el újra meg újra.

Blatniczky János ezt a kérdést tette fel a gyülekezetnek, ezt tartotta hivatásának. Most is arra kérte a híveket, ne felejtsék el ezt a kérdést, és hallgassák meg Jézus válaszát, ami arról szól, hogy nekünk lehetetlen eljutni az üdvösségre, de Istennél minden lehetséges.

Az istentisztelet végén az énekkar az Ároni áldás feldolgozását énekelte el, majd Gáncs püspök csatlakozott az áldáskívánók sorához.

A gyülekezet felügyelője, Krizsán Zoltán, majd a mátyásföldiek képviselője mondta el köszöntő szavait.

Az ünnepség az új gyülekezeti házban folytatódott, ahol megterített asztal várta a vendégeket.

Isten áldása kísérje lelkészünk és egész Családja életét, áldja meg nyugdíjas éveit, és adja meg neki, hogy még sokáig szolgálhasson az Ő dicsőségére!