Ökumenikus imaheti füzet

Imaheti füzet 2014..pdf — PDF document, 247Kb

Fájl tartalma ( Teljes képernyő )

IMA HÉT

A Krisz tus-hí võk egy sé gé ért

2014. január 19–26.

2014

Hát részekre szakítható-e Krisztus?

1Kor 1,1-17 alapján

TAR TA LOM

Köszöntô a magyar kiadáshoz

Bevezetés a 2014-es témához

Az Imahét bibliai alapvetése

Bevezetés az ökumenikus istentiszteletbe

Bibliai gondolatok és imádságok az Imahét napjaira

Ökumenikus háttér Kanadában

A krisztushívôk egységéért megtartott Imahetek témái

Né hány je len tõs adat az Ima he tek tör té ne té bõl

Egyházak Világtanácsa
Hit és Egyházszervezet

P.O. Box2010
CH-1211 Geneva 2 Switzerland
infowcc@wcc-coe.org
www.oikumene.org

Kiadja:

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia

és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa

Nyomdai elõkészítés: West-Graph Kft.

Nyomdai kivitelezés: Ex-Kop Bt.

A Keresztény Egységet

Elõmozdító Pápai Tanács

VA – 00120 Cittá del Vaticano

office@christianunity.va

www.vatican.va

Szerkesztette:

KÖSZÖNTÔ A MAGYAR KIADÁSHOZ

KRISZTUSBAN KEDVES TESTVÉREK!

A Kanadában élô keresztények azt kérték, hogy a világ keresz-
tényei az idei imahéten 1Kor 1,1-17 igeszakasz üzenetén gon-
dolkodjanak el az Egyházról, az összetartozásról, az ökume-
nérôl. Természetesen, amit Pál apostol Korinthusba írt, az el-
sôsorban az ott élô, ottani keresztényeknek szólt. A Szentlélek
évezredeket átívelô terve révén mégsem az lett ennek a levél-
nek a sorsa, mint általában a leveleké, hogy miután elolvasták
a címzettek, a levélben említett ügyeket befejezettnek tudva,
tudomásvétellel, iktatószámmal ellátták és irattárba helyezték.
Isten maga akarta a korinthusiaknak írt levélben leírtakat köz-
kinccsé tenni az egyházban, hogy a késôbbi nemzedékek ta-
nuljanak  és  okuljanak  abból,  sôt  erôsödjenek  a  Jézus
Krisztusban való hitben, a tiszta erkölcsben, az összetartozás
testvéri tudatában.
Az imahéten naponként kiemelten találkoznak a hívô közös-
ségek Pál apostol levelének egy-egy tanácsával, útmutatásával.
A 8 nap alkalmainak vezérfonala, hogy a Jézus Krisztusban hí-
vôk Isten egy népévé válnak, mert közelebb kerülnek Istenhez
a Szentlélek terve szerint.
Pál apostol gondolatai naponta egy-egy mai problémát juttat-
nak eszünkbe, mert arról szól az apostol, hogy az egyház hi-
ánytalanul  megkapta  Isten  minden  kegyelmi  ajándékát.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a hívek kapták ezt kü-
lön-külön, hanem az egyház. S miután Jézus Krisztusban kap-
ta ezt az ajándékot, ezért Isten nem tartott vissza semmit abból.
De többet nem adhat, mert mindent odaadott az egyháznak.
Így  az  egyház  a  Jézussal  való  közösségben  mindent  megka-
pott. Elsôsorban az igében lett gazdag. Az ige által pedig az
élet  ismeretében.  Ilyen  és  ennyire  fontos  az  egyházban  az
egyértelmû prófétálás, prédikálás, igehirdetés, tanítás. Az egy-
ház kincse kétezer éven át az igehirdetés volt.

Az egyházat azonban csak Isten hûsége tartja egyben. Akik az
egyház hûségének a munkálói, azok egyúttal a hívô közösség
egységének  munkálói  is.  Az  egyház  Istené.  Az  Isten  hûsége
egyháza  iránt  töretlen.  Erre  Isten  szavát  adta.  Ezért  van  az,
hogy aki ökumenében gondolkodik, nem saját ötlete megva-
lósításán  fáradozik,  hanem  Istenre  bízza  magát.  Isten  igéje
megerôsít abban, hogy az egyház, a hívô közösség tényleg az
Istené. A közösség pedig arra törekedjék, hogy Istené is ma-
radjon.
Van egy határidô is, mely Isten hûségének tartósságára mutat.
Számunkra ez a határidô az életünk vége. De a hívô közös-
ségre,  az  Egyházra  a  hûségnek  ez  az  ígérete  Jézus  Krisztus
napjáig érvényes, tehát mindaddig, amíg csak Jézus Krisztus
újra meg nem jelenik és vissza nem tér dicsôségben.
Isten népe ebben az ígéretben is egységben maradhat. S most
azzal az áldáskívánással nyújtjuk át a 2014. évi imahét prog-
ramfüzetét a különbözô felekezetek hívô közösségeinek, hogy
ez segítse az egyház népét, hogy egy lépéssel közelebb kerül-
hessünk Jézus terve valóra váltásához: „mindnyájan egyek le-
gyenek” (Jn 17,21).

Dr. Erdô Péter

Steinbach József

bíboros, prímás

református püspök

A Magyar Katolikus

A Magyarországi Egyházak

Püspöki Konferencia

Ökumenikus Tanácsának

elnöke

BEVEZETÉS A 2014-ES TÉMÁHOZ

1. A kanadai emberek olyan országban élnek, melyet nyelvi,

kulturális  és  éghajlati  sokszínûség  jellemez,  sôt  még  ke-
resztény hitünk kifejezésében is sokfélék vagyunk.
Bár ebben a sokszínûségben élünk, ragaszkodunk Krisztus
azon  vágyához,  hogy  tanítványai  egységben  éljenek.  Ez  a
kettôsség vezetett minket a jelen témához, Pál apostol pro-
vokatív  kérdéséhez  az  elsô  korinthusi  levélben:  „Hát  ré-
szekre szakítható-e Krisztus?”
Hittel  valljuk:  „Nem!”  –  mégis  egyházi  közösségeink  to-
vábbra is fájón megosztottak. Az elsô korinthusi levél abban
segíthet,  hogy  megtanuljuk  mások  ajándékait  értékelni  és
elfogadni, még megosztottságunk közepette is. Ez bátorít-
hatja az egységért végzett munkánkat.

2. Kanada elsôsorban természeti szépségeirôl: hegyeirôl, erdei-

rôl, tavairól, folyóiról, búzamezôirôl és vadregényes tenger-
partjairól ismert. Országunk az Atlanti-óceántól a Csendes-
óceánig terjed. Az amerikai határtól az északi sarkig. Az or-
szág  mezôgazdasági  és  természeti  kincsekben  is  gazdag.
Kanada  azonban  népek  sokaságának  országa  is:  ôslakosok
(elsô nemzetek), innitek, métisek, és a világ minden tájáról
érkezett letelepedô emberek lakják. (Elsô Nemzet – olyan ki-
fejezés, amivel Kanadában elismerték a bennszülöttek, mint
ôslakosok ittlétét még az európaiak érkezése elôtti idôkbôl.
A  Sarkkörön  a  bennszülöttek  innuitnak  nevezik  magukat.
A métis olyan emberekre vonatkozó kifejezés, akiknek mind
bennszülött,  mind  francia  elôdeik  vannak.)  Két  hivatalos
nyelvünk van, a francia és az angol. De sok kanadai megtar-
totta  eredeti  hazája  ôsi  nyelvét  és  kulturális  örökségét.
Társadalmi és politikai megosztottságaink gyakran a nyelvi,
kulturális és területi különbözôségeken alapulnak, ugyanak-
kor  tanulgatjuk  annak  megértését,  hogy  ezek  a  nemzeti

identitások  hogyan  járulnak  hozzá  az  egészséges  kanadai
sokszínûséghez. Ebben a multikulturális környezetben sok
keresztény  gyülekezet  a  szolgálat  és  istentisztelet  sajátos
gyakorlatát  is  magával  hozta.  Pál  apostol  levele  sokfélesé-
günkben szólít meg, és arra hív, hogy az egyes helyeken élô
gyülekezeteink ne szigetelôdjenek el, ne forduljanak egymás
ellen, hanem ismerjük fel összetartozásunkat mindazokkal,
akik az Úr nevét hívják segítségül.

3. Az idei év elmélkedésére választott bibliai szakaszban Pál

apostol erôteljes nyitással kezdi a korinthusiakhoz írt leve-
leit. Mint egy opera nyitánya, vagy egy szimfónia nyitó té-
tele, ez a szakasz olyan témákat érint, amelyek bizonyosan
felkészítenek minket mindarra, ami a levelekben várható.
Három „tétel” található ebben a szövegben. Mindhárom szi-
lárd, de kihívást jelentô alapot ad elmélkedéseinknek, olyan
mai keresztényeknek, akik együtt élünk és dolgozunk az
egyházakban és a társadalomban.

4. Az elsô tételben (1, 1-3) Pál Szószthenésszel, keresztény tár-

sával együtt – ami két ember kicsi, de hiteles közössége –
megszólít egy másik, nagyobb, és nagyon aktív közösséget,
a  korinthusi  keresztényeket.  „Isten  egyházaként”  szólítja
meg a korinthusiakat, ami az ô fogalmaik szerint nem egy
helyi egység, hanem az Egyház teljes kifejezôdése az ô vi-
lágrészükben. Pál emlékezteti ôket arra, hogy „elhívott” em-
berek:  „arra  hívattatok,  hogy  szentek  legyetek”.  Olyanok,
akik  nem  szigetelôdnek  el,  nem  élik  a  maguk  kis  világát,
„hanem mindazokkal együtt kaptak elhívást, akik bárhol él-
vén az Úr Jézus Krisztus, – az Ô uruk és a mi Urunk – ne-
vét hívják segítségül.” Ezt az elôbbi kifejezést (az Ô Uruk, és
a mi Urunk) úgy is lehet fordítani, hogy” mind az ô lakhe-
lyükön, mind a mienken”. Vagyis ott szólítják meg az Urat.
Így  ôk  az  Isten  igazi  egyháza,  de  nagyon  is  kapcsolódnak

azokhoz, akik mind hitvallásukban, mind hétköznapjaikban
számítanak az Úrra.
Aztán Pál apostol, mint minden levelében, elmondja szoká-
sos, nagy erejû köszöntését Isten kegyelmérôl és békessé-
gérôl. Pál apostol nyelvezetében a „kegyelem” Isten jóságát
és Krisztusban felénk áradó ajándékait jelzi. Arra szolgál,
hogy ösztönözze Isten iránti hálánkat és mások felé gyako-
rolt irgalmasságunkat. Az Ô „békessége” számunkra a ma-
ga teljességében és kölcsönösségében az Istennel való kö-
zösséget jelenti.

5. Hol láthatjuk Isten kegyelmét és békességét helyi gyüleke-

zeteinkben,  nagyobb  közösségeinkben,  vagy  országunk-
ban?  Hogyan  tudunk  elôítélet  nélkül  nézni  legközelebbi
közösségünkre,  és  gondot  viselni  minden  keresztény  kö-
zösségére, valamint a világra?

6. Mialatt Pál apostol feladatra szólítja a korinthusiakat, a kije-

lölt igeszakasz második tételét (1, 4-9) azzal kezdi, hogy há-
lát ad, hogy „Isten kegyelme adatott a korinthusiaknak
Jézus Krisztusban”. Ez nem pusztán formalitás, de igazi ör-
vendezés azon ajándékok felett, amikkel Isten megajándé-
kozta ezt a közösséget.

Folytatja,  hogy  építse  ôket  „mert  a  vele  való  közösségben
mindenben  meggazdagodtatok”,  hogy  semmilyen  lelki
ajándékban  ne  legyen  hiányuk.  Bizonyosságot  kapnak,
hogy az Úr mindvégig erôsíti ôket, és hogy „Isten hûséges”.
Isten  a  Jézussal  való  közösségbe  hív  minket  (koinonia)
– ennek minden, a gyülekezeteinket és népeinket érintô tár-
sadalmi és lelki következményével együtt.

7. Kanadai keresztényként elismerjük, hogy nem voltunk

mindig készek örvendezni azon isteni ajándékoknak, ame-
lyeket más keresztény közösségek kaptak. Pál szövegét

ökumenikus lélekkel olvasva, egyre tudatosabban éljük át,
hogy ôszinte örömre vagyunk elhívva. Örömmel figyelhet-
jük, hogy Isten hogyan áldott meg más keresztényeket és
más népeket. Azok, akik elôször hozták a keresztény hitet
Kanadába, gyakran elutasítók voltak a bennszülöttek aján-
dékaival és meglátásaikkal kapcsolatban, és nem voltak ké-
pesek ezekben Isten áldását látni.

Országunkban nagyon sok mindenért lehetünk hálásak a
népek sokfélesége és hitünk kifejezésének sokszínûsége mi-
att. Bár történelmünkben sok példa van arra, hogyan nem
adtuk meg egymásnak a kölcsönös tiszteletet, nem támo-
gattuk egymást, tudjuk, hogy országunk együttmûködésre
és a hazai illetve a világbéke keresésére épült.

A  természet  gyönyörûségeinek  áldásait  –  mint  Isten-adta
adományokat –, túlságosan is gyakran természetesnek vet-
tük. Küzdünk azért, hogy egyensúlyba kerüljön a gazdasá-
gi  virágzás  és  ezen  természeti  áldásokkal  való  sáfárkodás.
Küzdünk azért is, hogy törvénybe iktassuk azokat az érté-
keket, amikrôl azt mondhatjuk, hogy mi, kanadaiak birto-
koljuk azokat. Úgy érezzük, hogy keresztényekként és egy-
házakként hálával kell fogadnunk Isten adományait a má-
sikban.  Hálánkat  pedig  az  országért  és  a  világért  végzett
gondoskodásunkkal kell kifejeznünk.

8. Miért adtok hálát saját egyházatokban, közösségetekben és

országotokban? Hogyan tapasztaltátok meg Isten lelki
és/vagy anyagi ajándékait más keresztények között vagy
közösségetek egyéb tagjai között?

9. A harmadik tételben (1, 10-17) Pál apostol kemény szavakat

intéz a korinthusiakhoz, amiért eltorzították a keresztény
üzenetet és megtörték a közösség egységét. „Én Pálé vagyok,

én Apollósé, én Kéfásé”. Még azokat sem dicsérte meg,
akik Krisztust vallották vezetôjüknek, mert Krisztus nevét
használták arra, hogy elkülönítsék magukat a többiektôl a
keresztény gyülekezetben. Nem hívhatjuk segítségül
Krisztus nevét ahhoz, hogy falakat építsünk magunk kö-
rül, mert az Ô neve testvériséget és egységet teremt, nem
megosztottságot.
„Hát részekre van-e osztva Krisztus?” Pál apostol nem el-
lenzi, ha egy erôs vezetô körül közösség formálódik, de a
közösségnek az alapvetô identitását Krisztusban kell meg-
találnia. „ Talán Pált feszítették keresztre értetek? Pál ne-
vére keresztelkedtetek meg?” Khloé emberei felismerték és
fel is fedték ezt a problémát a maguk gyülekezetében.

10. Ebbe a megosztott helyzetbe szól bele Pál kérése, hogy

„ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyôzôdéssel
igazodjunk egymáshoz”. Figyelmezteti olvasóit, és a ko-
rinthusbelieket, hogy „legyenek egyetértésben”.

Vajon azt gondolja Pál, hogy mindenkinek ugyanúgy kell
az  istentiszteletet  tartania,  és  a  dolgokat  intéznie?  Nem
hisszük.  Ezek  a  versek  nem  arra  szolgálnak,  hogy  Pál,
Apollós  vagy  Kéfás  vezetését  figyelmen  kívül  hagyják.
Krisztusban  gyökerezve,  mindannyian  arra  kapunk  elhí-
vást,  hogy  hálát  adjunk  Isten  ajándékaiért,  amelyeket  a
csoportunkon kívüliek hoznak az Egyház közös küldeté-
sébe. Tiszteletben tartva Isten másoknak adott ajándékait
közelebb kerülünk egymáshoz hitünkben és küldetésünk-
ben,  és  afelé  az  egység  felé  haladunk,  amiért  Krisztus
imádkozott. Eközben tiszteljük az élet és az istentisztelet
igazi sokféleségét.

11. Pál apostol a keresztény tanítványság két központi ele-

mét emeli ki, melyek alapvetôen Krisztushoz kötnek:

a keresztséget és Krisztus keresztjét. Nem Pál nevére let-
tünk keresztelve, és nem ôt feszítették meg értünk; egysé-
günk Krisztusban van, életünk és megváltásunk tôle jön.
Ugyanakkor mindannyian részt veszünk egyik vagy másik
csoport  életében;  helyi  gyülekezeteink  táplálják  hitünket
és  segítenek  Jézus  tanítványaként  járni  az  úton.  Ebbôl
mind Pál, mind a mi számunkra nem csak az következik,
hogy  egy  bizonyos  egyházhoz/gyülekezethez  tartozunk,
hanem inkább az, hogy az evangélium hirdetése legyen a
célunk,  a  jó  híré,  amelyet  hittel  és  örömmel  fogadtunk.
Most ezt az üzenetet kell megosztanunk a világgal. Pál kö-
vetkeztetése kihívást jelent számunkra: vajon van-e egy-
más  számára  krisztusi  jó  hírünk?  Vagy  tovább  visszük  a
megosztottságot, akár Krisztus nevében is, és így, Pál sza-
vaival élve megüresítjük a kereszt erejét?

12. A kanadai keresztények együttmûködésének és egymás

kölcsönös támogatásának hosszú a története. Közös erô-
feszítésekre, közösen végzett szolgálatokra, és néhol még
a különbözô egyházak egyesülésére is vannak történelmi
példáink.
Ahol az egyházak szervezeti egysége miatt nem volt lehet-
séges, ott is gyakran jutottunk közös megegyezésre, egy-
más  közt  megosztottuk  a  szolgálatokat,  és  így  a
Krisztusban  való  növekvô  egységünkrôl  tanúskodtunk.
Egyházaink együtt cselekedtek olyan ügyekben, amelyek a
szegénységgel,  társadalmi  igazságtalansággal  kapcsolato-
sak,  és  több  egyházunk  kezd  együtt  felelôsséget  vállalni
országunk ôslakosai iránti „nem krisztusi” viselkedésün-
kért. És mégis, azon bátorító mozgalmak ellenére, ame-
lyek  a  Krisztus  által  óhajtott  egység  felé  vezetnek,  fenn-
tartjuk megosztottságainkat, és szétszakadozottságunkat,
melyek torzzá teszik evangélium hirdetésünket.

13. Khloé embereirôl is hallunk itt. Khloé vezette azt a cso-

portot,  amely  a  korinthusi  gyülekezet  konfliktusait  és
megosztottságát  felismeri  és  megnevezi.  Ma  is,  minden
egyházban és gyülekezetben szükségünk van ilyen tanús-
kodásra, férfiakéra, és nôkére, az egység és kiengesztelô-
dés érdekében végzett szolgálatukra. Azzal, hogy hangot
adunk  ezeknek  a  tanúságtételeknek,  közelebb  kerülünk
Pál  víziójához,  miszerint  a  közösségben  „ugyanazzal  a
krisztusi érzelemmel és ugyanazzal a meggyôzôdéssel iga-
zodunk egymáshoz”.

14. Hogyan fogod te és gyülekezeted ugyanazt a krisztusi ér-

zelmet és meggyôzôdést más egyházakban észrevenni?
Hogyan fog gyümölcsöt hozni a látható keresztény egy-
ségért tett erôfeszítésekben az, hogy más egyházak isten-
tiszteletének különbözô formáit és megközelítését nagyra
becsülitek? Milyen közös küldetésben vesztek részt más
keresztényekkel, hogy a világot jobb hellyé tegyétek má-
sok számára?

15. Összefoglalva; amikor Isten sokféle ajándékára és áldására

tekintünk, amelyek országunkban és népeinkben látható-
ak, kezdjük felismerni, hogy egymást és a földet, amelybôl
megélhetésünk származik, méltósággal és tisztelettel kell
kezelnünk. Ez a felismerés bûnvallásra és megtérésre hív
minket, és arra, hogy földi életünk új és fenntartható útja-
it keressük. Tudatossá tette bennünk, hogy Isten hogyan
áldott meg mindannyiunkat, és hogy egyetlen csoport
sem dönthet az ország erôforrásainak felhasználásáról
anélkül, hogy meghallgatná és figyelembe venné a többi
kanadai testvér hangját.

AZ IMAHÉT BIBLIAI ALAPVETÉSE

1Kor 1,1-17

„Pál, Krisztus Jézusnak Isten akaratából elhívott apostola, és
Szósztenész, a testvér, az Isten gyülekezetének, amely
Korinthusban van, a Krisztus Jézusban megszentelteknek, el-
hívott szenteknek; mindazokkal együtt, akik a mi Urunk Jézus
Krisztus nevét, az ô és a mi Urunk nevét bárhol segítségül hív-
ják: kegyelem nektek és békesség Istentôl, a mi Atyánktól és az
Úr Jézus Krisztustól.

Hálát adok értetek az én Istenemnek mindenkor azért a ke-
gyelemért,  amely  nektek  Krisztus  Jézusban  adatott.  Mert
ôbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és
minden  ismeretben,  amint  a  Krisztusról  való  bizonyságtétel
megerôsödött bennetek.
Ezért  nincs  hiányotok  semmiféle  kegyelmi  ajándékban,  mi-
közben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki
meg is erôsít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek
a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hûséges az Isten, aki elhí-
vott titeket az ô Fiával, Jézus  Krisztussal, a mi Urunkkal való
közösségre.

A mi Urunk Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, testvéreim,
hogy mindnyájan egyféleképpen szóljatok, és ne legyenek kö-
zöttetek szakadások, hanem gondolkodásotokban és meggyô-
zôdésetekben jussatok egyetértésre! Mert azt a hírt kaptam ró-
latok, testvéreim, Khloé embereitôl, hogy viszálykodások van-
nak  közöttetek.  Úgy  értem  ezt,  hogy  mindenki  így  beszél
köztetek:  Én  Pálé  vagyok,  én  Apollósé,  én  Kéfásé,  én  pedig
Krisztusé.  Hát  részekre  szakítható-e  Krisztus?  Talán  Pál  fe-
szíttetett meg értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg?
Hálát adok Istennek, hogy senkit sem kereszteltem meg kö-
zületek,  csak  Kriszpuszt  és  Gájuszt,  nehogy  azt  mondhassa

valaki, hogy az én nevemre keresztelkedtetek meg. Igaz, meg-
kereszteltem még Sztefanász háza népét is, rajtuk kívül azon-
ban nem tudom, hogy mást is megkereszteltem volna. Mert
nem azért küldött engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem
hogy az evangéliumot hirdessem, de nem bölcselkedô beszéd-
del, hogy a Krisztus keresztje el ne veszítse erejét.”

Magyar Bibliatársulat kiadása

„Pál, Jézus Krisztusnak Isten akaratából meghívott apostola
és  Szosztenész  testvér,  Isten  korintusi  egyházának,  a
Krisztus Jézusban megszentelteknek, a meghívott szentek-
nek s mindazoknak, akik náluk vagy nálunk segítségül hív-
ják  Jézus  Krisztusnak,  a  mi  Urunknak  nevét.  Kegyelem  és
békesség nektek Atyánktól, az Istentôl és Jézus Krisztustól, a
mi Urunktól! Veletek kapcsolatban szüntelenül hálát adok az
Istennek  azért  az  isteni  kegyelemért,  amelyet  Krisztus
Jézusban  nyertetek.  Benne  gazdagok  lettetek  minden  taní-
tásban  és  ismeretben.  A  Krisztus  melletti  tanúságtétel  is
megszilárdult köztetek. Így semmi kegyelmet sem nélkülöz-
tök, amíg Urunk, Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki
mindvégig  megerôsít  titeket,  hogy  feddhetetlenek  legyetek
Urunk,  Jézus  Krisztus  napján.  Hûséges  az  Isten,  aki  által
meghívást kaptatok Fiának, Jézus Krisztusnak, a mi Urunk -
nak közösségébe.

Testvérek, Urunk, Jézus Krisztus nevére kérlek titeket, éljetek
mindnyájan egyetértésben, ne szakadjatok pártokra, legyetek
egyek ugyanabban a lelkületben, ugyanabban a felfogásban.
Kloé hozzátartozói ugyanis azt a hírt hozták felôletek, testvé-
rek, hogy pártokra szakadtatok. Arra gondolok, hogy akadnak
köztetek, akik így nyilatkoznak: „Én Pállal tartok, én meg
Apollóval, én Kéfással, én meg Krisztussal.” Talán megoszlott
Krisztus? Vajon Pált feszítették értetek keresztre, avagy Pál ne-
vében keresztelkedtetek meg? Hálát adok Istennek, hogy sen-

kit  sem  kereszteltem  meg  közületek,  csak  Kriszpuszt  és
Gájuszt, így nem mondhatja egyiketek sem, hogy az én ne-
vemben van megkeresztelve. Igaz, még Sztefanász családját is
megkereszteltem,  különben  nem  tudom,  hogy  még  mást  is
megkereszteltem volna. Krisztus ugyanis nem keresztelni kül-
dött, hanem azért, hogy hirdessem az evangéliumot, de nem
bölcselkedô  beszéddel,  nehogy  Krisztus  keresztje  elveszítse
erejét.”

Katolikus Biblia

ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELET

BEVEZETÉS AZ ÖKUMENIKUS

ISTENTISZTELETBE

Hát részekre szakítható-e Krisztus?

1Kor 1,1-17 alapján

Amikor a Keresztény Egységért tartott Imahéten összegyüle-
kezünk,  akkor  Isten  hívására  válaszolunk.  Megújulásra  vá-
runk, és szeretnénk krisztusi közösséget építeni énekek, sza-
vak és mozdulatok segítségével. Ez az ünnep hívogatásként is
szolgálhat, hogy felhívja figyelmünket, emlékezetünkbe vésse
a 8 nap alkalmait, elmélkedéseit, amelyek kijelölt igénkhez, az
1  Korinthus  1,1-17-hez  kapcsolódnak.  Rájövünk,  hogy  Pál
provokatív  kérdése:  „Hát  részekre  van-e  osztva  Krisztus?”
–  imádságra  és  önvizsgálatra  buzdító  örömteli  kihívás  lehet
mind egyéni, mind közösségi életünkben. A bibliai szöveg és
az istentisztelet menete lehetôséget ad arra, hogy ezt a kihí-
vást újragondoljuk, saját körülményeinket is figyelembe véve.
Az idei istentiszteletnek van néhány, az eddigiektôl eltérô jel-
lemzôje, amelyek valamilyen elôkészületet is igényelhetnek:
A közösség összegyülekezése magában foglalja az imádság-
ra való felhívást, ami alatt a résztvevôk arccal különbözô irá-
nyokba fordulnak, a kanadai bennszülöttek hagyománya sze-
rint. Tudnunk kell, hogy az iránytû szerint merre fekszenek az
égtájak a gyülekezet templomában, hogy mindig a megfelelô
irányba  fordulhassunk  –  óramutatóval  egyezô  irányban  –
amint  az  imádság  egyes  részeit  mondjuk.  Aztán  elôre  kell
majd fordulni az oltár felé, amikor a „fölfelé” és „lefelé” irá-
nyokról  van  szó.  Lehet,  hogy  az  imádságokon  változtatni  is
kell, hogy azok a saját földrajzi adottságainkat tükrözzék.
A „Lelki Ajándékok Ökumenikus Cseréje”– válasz lehet Pál
apostol  aggodalmára,  miszerint  a  korinthusi  gyülekezet  ré-

szekre bomlott, és válasz az általa feltett kérdésre: Hát részek-
re van-e osztva Krisztus? Nem élhetünk az egyes keresztény
közösségeink  magányában  azt  feltételezve,  hogy  megvan  az
egység. Hajlandók, és képesek kell, hogy legyünk egymás lelki
ajándékait elfogadni. Ez egy lépéssel tovább vezet azon, hogy
megnevezzük azt a lelki ajándékot, amelyet nekünk kell má-
soknak  nyújtanunk.  Arra  szólít  fel,  hogy  tekintetbe  vegyünk
másokat, és meglássuk bennük azokat a lelki ajándékokat, ka-
rizmákat,  amelyek  Krisztus  egész  testét  gazdagíthatják.  Az
alábbiakban következik a „Lelki Ajándékok Cseréjének” részle-
tes magyarázata. Elôzetes tervezést, gondolkodást igényel. A
következôt javasoljuk:

1. Hívjuk meg a területünkön élô különbözô egyházak képvi-

selôit közös gondolkodásra, hogy eldöntsük, az egyes egy-
házaktól milyen ajándékot kapunk. A cél az, hogy minden
közösségtôl egy olyan ajándékot nevezzünk meg, amelyek
a többi közösség kész elfogadni.

2. Ideális esetben minden egyes ajándékot meg lehet jelképe-

sen jeleníteni, és a Lelki Ajándékok Ökumenikus Cseréjénél
elôre lehet hozni.

3. Amikor a szimbolikus ajándékokat elôrehozzák, akkor a kö-

vetkezô formulát használhatjuk:

„ A … gyülekezet nevében hálás köszönettel fogadjuk a... egy-
ház/gyülekezet ajándékát, melyet X. Y. ad át nekünk.”

Ez az ajándékozási mozzanat természetesen különbözhet az

itt vázolttól, a helyi igényeknek/ helyzetnek megfelelôen.

A Közbenjáró Imádságok az ENSZ „Nyolc Milleniumi Célját”
veszik sorra. Arra bátorítjuk a szervezôket, hogy nyomtassák
ki ezeket az imádságokat a gyülekezeti tagok számára, hogy
így nyomon követhessék az imádságba ágyazott különleges
célokat. Azt is meg lehet említeni a gyülekezetnek, hogy az

Egységre való Elkötelezôdésben leírt nyolc válasz az imahe-
ti anyagban feldolgozott „Nyolc imanap az egységért” témáira
rímel.

Azok, akik énekelnek, kétszer imádkoznak. Ajánlunk néhány
megfelelô/ ideillô zsoltárt és szent éneket a kanadai ének-, szö-
vegírók és zeneszerzôk repertoárjából. Ezeket az énekeket er-
re az alkalomra, a 2014-es Imahétre írták, és a
www.ecumenism.net/music/ oldalon találhatjuk meg.
Reméljük, hogy az ökumenikus istentisztelet folyamán annyi
zeneszámot fognak felhasználni, amennyit csak lehet.

L: lelkész
Gy: gyülekezet

Az istentisztelet rendje
Hát részekre szakítható-e Krisztus?

1Kor 1,1-17 alapján

I. Reménységben és Egységben gyülekezünk össze

Bevonulási ének
Az istentisztelet vezetôi/ szolgálattevôi bevonulnak.

A Közösség gyülekezése

L: Kegyelem néktek és békesség, Istentôl, a mi Atyánktól és
Jézus Krisztustól.
(1Kor 1,3)
L: Ezt az istentiszteleti rendet Kanadában készítették. A „ka-
nada” szó az ország egyik elsô népének, az irokézeknek a nyel-
vén „falut” jelent. Isten házanépének tagjaiként a kereszté-
nyek valóban egy „falunak” a lakói, akárhonnan jöttek is.
Amikor a keresztények istentiszteletet tartanak, akkor ehhez a

globális  nagy  faluhoz  csatlakoznak,  amely  telve  van  gyö -
nyörûséggel, küzdelemmel és reménységgel. Drága barátaim,
köszöntelek Titeket, amikor imádságra gyûltünk össze az Úr
Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek kö-
zössége által.
Gy: Ámen
L: Szeretô Istenünk, Te mindannyiunkat hívsz; elôhívsz ott-
honainkból,  irodáinkból,  bányáinkból  és  gyárainkból,  mezô-
inkrôl, üzleteinkbôl, halászcsónakjainkból és nyájaink mellôl,
iskoláinkból és kórházainkból, börtöneinkbôl és fogházainkból
– mindannyiunkat hívsz, hogy egyek legyünk az Úr Jézussal
való közösségben.
Gy: Tégy minket eggyé Krisztusban!
L: Kanada bennszülött lakossága tiszteletben tartja azt az ôsi
rituálét/ szokást, miszerint imádság közben különbözô égtá-
jak  felé  fordulnak.  Hozzájuk  csatlakozva  legyünk  most  úgy
egyek az imádságban, hogy a jelzések szerint forduljunk egy-
egy égtáj felé!

Forduljunk kelet felé

L: Keletrôl, a felkelô Nap irányából békességet, fényt, bölcses-
séget és tudást kapunk.
Gy: Hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért Istenünk!

Forduljunk dél felé

L: Délrôl jön a meleg, az élet kezdete és vége.
Gy: Hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért, Istenünk!

Forduljunk nyugat felé

L: Nyugatról érkeznek az esôk, a tisztító vizek, hogy életben
tartsanak minden élôlényt.

Gy: Hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért Istenünk!

Forduljunk észak felé

L: Északról jön a hideg, a hatalmas szél, a fehér hó, melyek
erôt és kitartást adnak
Gy: Hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért Istenünk!

Forduljunk megint elôre és tekintsünk felfelé

L: Az egekbôl kapjuk a sötétséget és a világosságot, és lélegze-
tünkhöz a levegôt.
Gy: Hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért Istenünk!

Nézzünk lefelé

L: A földbôl vétettünk, és oda is térünk vissza.
Gy: Hálásak vagyunk Istenünk a teremtettségért, a teremtés jó
rendjéért, földi otthonunkért.
L: Add, hogy jó úton járjunk, ó áldott Isten! Úgy éljünk a föl-
dön, ahogyan a testvérekhez illik; tudjunk örülni egymás ál-
dásainak, tudjunk együtt érezni egymás bánatával, és veled
együtt Jézus nevében, a Szentlélek ébresztô erejével megújít-
hassuk a föld arculatát.
Gy: Ámen

Dicsérô ének
Bûnvalló Imádság

L: Pál apostol felhívása a korinthusi közösséghez arra ösztö-
nöz, hogy megvalljuk bûneinket.
L: Kegyelmes Istenünk! Jézus Krisztussal való közösségünk-
ben gazdaggá tettél minket beszédben és tudásban. Büszke -
ségünkben magunknak tulajdonítjuk ezeket az ajándékokat,

és nem ismerjük fel azok igazi forrását. Bocsáss meg, Urunk!
Gy: Uram irgalmazz! vagy Kyrie eleison (lehet énekelve is)
L: Kegyelmes Istenünk! Krisztusban semmilyen lelki ajándé-
kot  nem  nélkülözünk.  Mégis,  sokszor  túl  félénkek  vagyunk,
vagy  túlságosan  elfoglaltak  önmagunkkal  ahhoz,  hogy  meg-
osszuk  a  körülöttünk  élôkkel  az  életet-adó  üzenet  csodáit.
Bocsáss meg Urunk!
Gy: Uram irgalmazz!
L: Kegyelmes Istenünk, Te Jézus Krisztusban való közösség-
be  hívsz  bennünket.  Bocsásd  meg,  hogy  nem  vagyunk  elég
lelkesek, hogy egy érzéssel, és egy meggyôzôdéssel igazodjunk
egymáshoz.  Bocsásd  meg,  hogy  nagyon  is  készségesen  utat
engedünk a megosztottságnak, és a köztünk dúló veszekedé-
seknek.
Gy: Uram irgalmazz!
L:  Kegyelmes  Istenünk,  Te  hûséges  maradsz  még  akkor  is,
amikor  gyengeségeinkre  tekintesz.  Bocsásd meg  középsze -
rûségünk bûnét, és azt, hogy olyan könnyen elfogadjuk a köz-
tünk  lévô  megosztottságot.  Szentlelked  kegyelmével  éleszd
újra célunkat, hogy konkrét lépéseket tegyünk veled, egymás-
sal, és az egész teremtettséggel való szövetségünk megbecsü-
lésére.
Gy: Ámen

II. Hallgassuk meg Isten igéjét
Olvasmányok a Szentírásból

Ézsaiás 57,14-19, Zsoltárok 36,5-10, 1Korinthus 1,1-17, Márk 9,33-41

Igehirdetés

III. Válaszoljunk az elhangzott igehirdetésre hittel és
egységben
Hitvallás (A Niceai Hitvallás, vagy az Apostoli Hitvallás,

vagy egyéb hitvallás)

A hit és elkötelezôdés éneke

A Lelki Ajándékok Ökumenikus cseréje

Az alkalom szervezôi elôzetesen összegyûltek, hogy az egy-
házak különbözô ajándékain gondolkodjanak a közösségen
belül. Vagy helyi ajándékokat választhatnak, vagy a feleke-
zetük szélesebb körébôl hozottakat. A különbözô egyházak
képviselôi elôrehozzák azokat a saját felekezetükre jellemzô
tárgyakat, amelyek hozzájárulnak az egész keresztény kö-
zösség gazdagodásához.
Az ajándékokat elôrehozzák, és az asztalra helyezik. Az egyik
vezetô be is jelentheti azokat, a következô szavakkal:
L: A … egyház képviseletében hálásan fogadjuk el az X.Y által
képviselt ….....gyülekezet/ egyház ajándékát.
Gy: Istenünk, hálásak vagyunk ezekért az ajándékokért!

Kollekta imádság

Úr Jézus Krisztus, Te azt mondtad az apostoloknak:
„Békességet adok nektek, az én békességemet.” Ne bûneinket
nézd, hanem tekints egyházad hitére, és add nekünk annak a
mennyei városnak békességét és egységét, ahol az Atyával és a
Szentlélekkel élsz és uralkodsz most és örökké. Ámen.

Közbenjáró imádságok

A kanadai egyházak együttesen támogatják az ENSZ „Nyolc
milleniumi célját”. A most következô imádságok ezeket a cé-
lokat hozzák elénk.
L: Imádkozunk minden emberért, aki nap, mint nap szegény-
ségben és éhségtôl szenved. Veszélyekkel teli életük, helyzetük
gyakran okoz megosztottságot; Krisztus szeretete hadd állítsa
helyre az igazságosságot, és a békességet. Kegyelmes

Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk azokért, akik az egyetemes oktatásban való rész-
vételre törekednek. Tudásszomjuk hadd építsen hidakat egyhá-
zaink között és állítsa helyre különbségeink közt is egymás tisz-
teletét. Kegyelmes Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk azokért, akik a nôk és férfiak egyenlô méltó-
ságáért és jogaikért küzdenek. Hadd tiszteljük minden nôben
és  férfiben  Isten  képmását.  Különösen  is  gondolunk  most  a
munkához,  különbözô  javakhoz  és  szolgáltatásokhoz  jutás
egyenlô  esélyeire.  Amint  Jézus  Krisztusban  egyek  leszünk,
hadd  fogadjuk  el  mind  a  férfiak,  mind  a  nôk  ajándékait.
Kegyelmes Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L:  Imádkozunk  a  beteg  fiatalokért,  és  azokért,  akik  a  gyer-
mekek egészségének javításáért fáradoznak. Amikor a gyer-
mekekrôl gondoskodunk, magát Jézust fogadjuk be. Kegyel -
mes Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk az asszonyokért, akik gyermeket várnak, és az
ô anyai egészségükért. Hadd törôdjünk különösen is ezekkel
az  anyákkal,  akik  új  életet  hordoznak,  és  akiknek  szeretete
Isten irántunk való, egyesítô szeretetére emlékeztet. Kegyel -
mes Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk azokért, akik HIV/AIDS-el, maláriával, vagy
egyéb betegségekkel küzdenek. Halljuk meg azok kiáltását is,
akiktôl megtagadták a méltósággal teli életet! Dolgoz zunk egy
olyan világ létrehozásán, amelyben minden embert tisztelnek,
és gondoskodnak szükségleteirôl, és ahol senkit nem rekesz-
tenek ki. Kegyelmes Istenünk, hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk azokért, akik azért szenvednek, mert nem vi-
gyáztunk eléggé a teremtettségre, és kérünk a veszélyeztetett
fajokért is. Vezess minket a „környezetünkért végzett felelôs-
ségre”, a „környezeti fenntarthatóságra”, hogy kiengesztelôd-
jünk  a  teremtettséggel.  Kegyelmes  Istenünk,  hallgasd  meg
imádságunkat!

Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Imádkozunk azokért, akik gyakorolják a nemzetközi szoli-
daritást, és a globális partnerséget. Amint a fair-trade termé-
keket támogatjuk, és elengedjük a legszegényebb országok
adósságait, ugyanúgy, add, hogy törekedjünk az igazságos-
ságra. Kegyelmes Istenünk hallgasd meg imádságunkat!
Gy: Várjuk válaszodat szeretetedtôl!
L: Hadd halljuk meg Urunk hangodat, amint ezeket a célokat
igyekszünk megvalósítani, amint együtt az Isten országa felé
haladunk, amiért Te magad is imádkoztál. És most így szólí-
tunk meg :

Mi Atyánk... (lehet énekelve is)

A Béke jele

L: Amikor a franciák Kanadába érkeztek a tizenhatodik és ti-
zenhetedik században, akkor egy erôforrásokban gazdag földet
találtak, ahol az itt élô ôslakosok segítették ôket. Hálájuk ve-
zette  ôket  arra,  hogy  a  Québec  város  alapítóját  hozó  hajót
„Don de Dieu”- nek nevezzék el, ami azt jelenti „az Isten aján-
déka”
Sok, Kanadában használatos úrvacsorai / eutharisztikus szokás
szerint  az  embereket  ezekkel  a  szavakkal  hívják  az  úrvacsorai
közös ségbe: „Isten ajándékai az Isten népének”. Az egység, ami -
ért imádkozunk egy olyan helyreállított egyházi / ecclesial / kö-
zösség  lesz  egymással,  amelyet  az  eutharisztikus  ajándékok
közös vétele fog jellemezni. Addig is, a látható egység felé ve-
zetô úton egymásnak ajándékokat adunk és elfogadjuk a má-
sik ajándékait – Isten ajándékait adjuk Isten népének.
Québec  francia  nyelvû  tartományában  ennek  a  kifejezésnek,
hogy „don de Dieu”– Isten ajándéka – újra friss ereje/jelentése
van  a  keresztény  közösségben  és  a  popkultúrában.  Az  Isten
ajándékaiért érzett hálára emlékeztet abból az idôbôl, amikor

elôdeik képesek voltak az ôslakosokkal együtt hálát adni min-
den jóért.
Békességünk jeleként és az egymástól kapott ajándékok felis-
meréseként mondjuk egymásnak a francia kanadaiakkal
együtt: „Don de Dieu”.
Az istentiszteleten résztvevôk átölelik egymást, meghajolnak,
vagy kezet fognak, amikor ezt mondják:
Gy: Don de Dieu

Perselyezési ének

IV. Kilépünk a világba

Elkötelezôdés az egységre

L: Pál apostol arra hívta a korinthusi gyülekezetet, hogy szívük-
ben fogadják el, és cselekedeteikben mutassák meg: Krisztus
nincs részekre osztva. Minket is felszólít, hogy egyre teljesebben
ismerjük fel a Krisztusban már meglévô egységünket.
Mindazokkal együtt, akik bárhol a világon segítségül hívják az
Úr Jézus Krisztus nevét,
Gy: mi együtt arra hívattunk, hogy szentek legyünk.
L: mivel tudjuk, hogy mindent kegyelembôl kaptunk
Gy: mi együtt adunk hálát egymásért.
L: Krisztusban való egységünk által, Isten gazdag áldásaiban
részesülünk,
Gy: és együtt mondhatjuk, hogy semmilyen lelki ajándékban
nem szenvedünk hiányt.
L: Miután biztosak vagyunk Istenben, aki szeretetre és szolgá-
latra erôsít meg minket,
Gy: együtt valljuk meg, hogy az Isten hûséges.
L: Jézus Krisztus ölelésében
Gy: mi együtt hívattunk el az egymással való közösségbe.
L: Miután ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a meggyôzô-

déssel igazodunk egymáshoz,
Gy: együtt keressük az egyetértés útját.
L: Legyôzvén a köztünk levô veszekedéseket Arról, akit meg-
feszítettek értünk,
Gy: mi együtt tartozunk Krisztushoz.
L: Nos, akkor részekre van-e osztva Krisztus?
Gy: Nincs! Mi együtt indulunk most szerte a világba, hogy hir-
dessük a jó hírt!

Küldô ének

Áldás és kiküldés

Az áldást több istentiszteleti vezetô is mondhatja az alábbi
formában, vagy más formában
L: Az Úr legyen veletek
Gy: és a te lelkeddel.
L: Az Úr Jézus szeretete vonjon titeket magához,
az Úr Jézus ereje erôsítsen meg titeket az ô szolgálatában,
az Úr Jézus öröme töltse be lelketeket,
és áldjon meg Titeket a Mindenható Isten, az Atya, a Fiú és a
Szentlélek most és mindörökké.
Gy: Ámen
L: Menjetek el békességgel,
adjatok és kapjatok szeretetet,
örömmel fogadjátok a másikat és éljetek közösségben,
szolgáljatok és fogadjátok el mások lelki ajándékait.
Gy: Istennek legyen hála!

Postludium

BIBLIAI GONDOLATOK ÉS IMÁDSÁGOK

AZ IMAHÉT NAPJAIRA

1. nap: Együtt….Szentek vagyunk

2Móz/Kiv 19, 3-8.

Papok királysága és szent nép lesztek

Zsolt 95,1-7.

Mi pedig legelõjének népe, kezében levõ
nyáj vagyunk

1Pt 2,9-10.

Egykor nem az Õ népe voltatok, most
pedig Isten népe vagytok

Mt 12,46-50.

„Aki cselekszi az én mennyei Atyám aka-
ratát, az az én fivérem, nõvérem és az én
anyám”

Három gondolat
Akik együtt vagyunk az Úr elhívottaiként, szenteknek nevez-
nek bennünket. „Megszentelteknek Krisztus Jézusban” (1Kor
1,2). A Kivonulás Könyvében (Mózes 2. könyve) Isten népének
ez az együttléte olyannak jellemezhetõ, mint kincs birtoklása,
papok királysága és szent nép.
Péter elsõ levelében a szentek közösségében való tagságunkat
úgy  értelmezzük,  hogy  az  az  Isten  hívásának  eredménye.
Isten  hív  össze  minket,  mint  választott  nemzetséget,  királyi
papságot és Isten tulajdon népét. Ezzel a hívással jár együtt az
a  sokrétû  megbízatás,  hogy  az  Isten  hatalmas  cselekedeteit
hirdessük. Azt, ahogyan Isten kivezet bennünket a sötétségbõl
és bevezet az Õ világosságába.
Máté evangéliumában pedig azt fedezhetjük fel, hogy a szen-
tek közössége a mi identitásunk (önazonosságunk) Jézusban.
Ez  túlterjed  a  családon,  a  rokonságon,  a  felekezeten.  Ezért
imádkozhatunk az egységért, és kereshetjük a lehetõségét an-
nak, hogy miként cselekedjük meg Isten akaratát.

Kérdések
• Mit jelent nekünk és az egyházi hagyomány számára a

„szentek közössége”?

• Az a tény, hogy elhívásunk alapján „szent nemzet” vagyunk,

milyen módon késztet bennünket arra, hogy a kereszténység
keretein túllépjünk?

Imádság
Kegyelmes Istenünk! Szétszakadozottságunkban mi is ma
együtt halljuk hívásodat azokkal, akik Nevedet segítségül hív-
ják, hogy szentek legyünk. Jézus Krisztus által már választott
nemzettséggé, királyi papsággá és szent nemzetté tettél ben-
nünket. Szentlelked által vezess a szentek közösségébe, és
erõsíts meg minket akaratod cselekvésére, hogy hirdethessük
a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmas cselekedeteit. Ámen.

2. nap: Együtt… Egymásnak hálát adunk Isten kegyelméért

5 Móz/MTörv 26, 1-11

Az Úr kihozott bennünket Egyip -
tomból.

Zsolt 100

Adjatok hálát Istennek, áldjátok ne-
vét!

Fil1, 3-11

Hálát adok az én Istenemnek, vala-
hányszor megemlékezem rólatok.

Jn1,1-18

A kegyelem és az igazság Jézus
Krisztus által jelent meg.

Három gondolat
A Kivonulás Könyvében (Mózes 2. könyve) a hála az élet meg-
élésének egyik módja, amit az Isten bennünk és körülöttünk
valóságos jelenlétének biztos tudatával élhetünk meg A hála
az a képesség, hogy hatékonyan és elevenen felismerjük egy-
másban és minden emberben az Isten kegyelmét. Így tudunk
igazán hálát adni az Istennek. S ebbõl a kegyelembõl olyan

nagy öröm árad, mely magába tudja foglalni még „az idege-
neket is, akik közöttünk élnek”.
A hála – ökumenikus összefüggésben – annyit jelent, hogy ké-
pes  vagyok  örülni  más  keresztény  közösségekkel  együtt  az
Isten kegyelmének és ajándékainak. Így nyílik meg az ökume-
nikus ajándékosztás ajtaja, és hálaadást tudunk tanulni egy-
mástól.
A teljes élet Isten ajándéka. Ez a teremtés pillanatától tart ad-
dig a pillanatig, amíg az Isten testté lett Jézusában é lünk. S
ez tart ma is. Meg kell köszönünk Isten kegyelmének és igaz -
ságának  minden  ajándékát,  mert  ezeket  Jézus  Krisztus ban
kaptuk.  Így  is  kell  tovább  adnunk  egymásnak  saját  egyhá-
zunkban.

Kérdések
• Melyek az Isten kegyelmének azok az ajándékai, amelyeket

már megtapasztaltunk, akár egyházi hagyományainkban a
magunk gyülekezetében?

• Milyen módon tudnák még jobban befogadni és megosztani

azt a sokféle ajándékot, amelyekkel az Isten ajándékaként
mint különbözõ hagyományokkal rendelkezõ keresztények
szolgálhatunk?

Imádság
Szeretõ  és  kegyelmes  Istenünk!  Megköszönjük  kegyelmed
ajándékait.  Köszönjük,  hogy  ezek  benne  élnek  tapasztalata-
inkban,  hagyományainkban  és  más  egyházak  hagyományá-
ban is. Szentlelked kegyelme által munkáld hálánk növekedé-
sét. Se gíts megtapasztalni a Te egységet teremtõ ajándékaidat
azokon az új utakon keresztül, melyet nekünk is mutatsz. A
mi Urunk Jézus Krisztusért kérünk. Ámen.

3. nap: Együtt… Semmilyen lelki ajándékban nincs

hiányunk

Jób 28, 20-28

Íme az Úr félelme a bölcsesség

Zsolt 145, 10-21

Kinyitod a kezedet, és betöltesz minden
élõlényt kegyelmesen

Ef 4, 7-13

A kegyelem pedig mindegyikünknek a
Krisztus ajándékának mértéke szerint
adatott

Mk 8,14-21

Mit tanakodtok azon, hogy nincs kenye-
retek?

Három gondolat
Amikor  Jób  felismerte,  hogy  bár  mindent  elvesztett,  mégis
megmaradt  továbbra  is  az  Úr  félelmében,  ez  a  bölcsesség!
Jóllehet  mi  belefáradtunk  a  megosztottságba,  mégis  mint
Krisztusban testvérek mindannyian Isten kegyelmének aján-
dékaiban részesültünk – akár testi, akár lelki síkra gondolunk.
Ezeket arra kaptuk, hogy építsük a Krisztus testét.
Az Isten ígérete és Jézus szolgáló élete és szeretete ellenére ép-
pen  úgy,  mint  Márk  evangéliumában  a  tanítványok,  mi  is
gyakran elfeledkezünk az igazi értékrõl, megosztókká válunk.
Ezért beszélünk és cselekszünk úgy, mintha „nem lenne ke-
nyerünk”.
Krisztust nem lehet részekre szedni, bontani. Csak így van ah-
hoz elegendõ ajándékunk, amit meg tudunk osztani egymás-
sal és „minden élõvel”.

Kérdések
• Miért felejtettük el Isten sokféle ajándékát. Miért mondjuk

ezek helyett inkább azt, hogy „nincs kenyerünk”?

• Hogyan tudnánk jobban megosztani azokat a kapott lelki, és

testi ajándékokat másokkal, amelyekkel megajándékozott
minket Isten?

Imádság
Hûséges,  és  bõkezû  Istenünk!  Téged  áldunk  azokért  a  lelki
ajándékokért, amelyeket Krisztusban megismertünk, és ame-
lyekre  nagy  szükségünk  van  ahhoz,  hogy  legyen  bölcsessé-
günk,  istentiszteletünk  és  legyen  kenyerünk.  Segíts  nekünk
abban  is  Urunk,  hogy  megmutathassuk,  milyen  bõkezû
Istenünk van. Kérünk gyûjts egybe bennünket, hogy minden-
hová elvihessük országod ajándékait, hogy kevesebb legyen a
hiányérzet és a szenvedés. Töltsd ki ránk Szentlelkedet, általa
kérünk, Jézus nevében imádkozunk, aki megtöretett értünk.
Hallgass meg minket most és mindenkor. Ámen.

4. nap: Együtt…Megerõsítjük, hogy Isten hûséges

JSir/Siral 3,19-26

Szeret az Úr azért nincs még végünk

Zsolt 57, 7-11

Isten hûsége a fellegekig ér

Zsid 10, 19-25

Mert hû az, aki ígéretet tett

Lk 1,67-75

Meglátogatta népét az Úr, és váltságot
szerzett neki

Három gondolat
Az Atya, Fiú és Szentlélek örökkévaló egysége visz bennünket
egyre  közelebb  az  Isten  szeretetéhez.  Hív  bennünket  arra,
hogy mi is ebben a világban Isten munkájának – szeretetének,
kegyelmének és igazságának – részesei legyünk. Az Isten ke-
gyelme  és  igazsága  ugyanis  együtt  jár  Isten  szeretetével.  Ez
Isten megvalósult ígérete.
Zakariás pap amikor apa lett, Isten megvalósult kegyelmének
nagyságáról  tanúskodott.  Azt  hirdette,  hogy  Isten  valóban
megtartja ígéreteit, amelyeket korábban Ábrahámnak és utó-
dainak adott.
Az egyház egységéért imádkozva úgy cselekedett, mondván,
hogy „az Isten hûséges”.

Kérdések
Hogyan mutatkozott meg Isten hûsége a te életedben, vagy a
gyülekezeted életében az elmúlt esztendõben?
Hogyan ösztönöz bennünket Isten hûsége arra, hogy a ke-
resztény egyház munkásai legyünk?

Imádság
Hûséges Istenünk! Megköszönjük, hogy ma is változatlan a te
szereteted és hûséged, mely felér a fellegekig. Téged várunk
örvendezve, amikor dolgozunk és imádkozunk egyházad lát-
ható egységéért. Töltsd el szívünket reménységgel. Jézus
Krisztus, a mi Urunk nevében kérünk, és Szentlelked segítsé-
gével imádkozunk most és mindenkor. Ámen.

5. nap: Együtt…Közösségbe vagyunk elhívva

Ézsaiás 43,1-7

Veled vagyok

Zsolt 133

Ó mily szép, és mily gyönyörûséges, ha a
testvérek egyetértésben élnek!

1 Jn 1, 3-7

Közösségünk van egymással

Jn 15, 12-17

„Ti barátaim vagytok”

Három gondolat
Isten közösségbe hívott el bennünket az Atyával, az Õ Fiával,
Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel. S mint elhívottak, aho-
gyan közeledtünk a Szentháromság Istenhez, úgy jutunk kö-
zelebb a keresztény egységhez, de egymáshoz is.
Krisztus azt a változást indította el a tanítványi közösségben,
hogy szolgák helyet a barátainak nevez bennünket. Ezért a jé-
zusi  szeretnek  erre  a  megnyilvánulására  az  erõszak  helyett
csak  az  egymás  iránti  szeretetnek  kellene  uralkodnia  az  éle-
tünkben.
Jézus  arra  hívott  el,  hogy  az  evangéliummal  tanúskodjunk
azoknak is, akik még nem hallottak arról, de azoknak is, akik

már hallottak Jézusról. Ez olyan megbízatás, amely bennün-
ket Isten közelébe hív. Jézus közössége, melybe hív bennün-
ket Isten, valóban új gyülekezetet jelent.

Kérdések
• Milyen formában tapasztalod meg a hívást Isten közelébe?
• Milyen módon hangzik el Isten hívása a gyülekezeteden be-

lüli és kívüli kapcsolatokra?

Imádság
Istenünk, aki a szeretet Atyja vagy! Bennünket Fiaddal való kö-
zösségre hívtál. Hallottuk megbízásodat is, hogy tanúskodjunk
az evangéliumról. Bíztattál, hogy életünk gyümölcstermõ le-
gyen. Szentlelked által kérünk, tedd lehetõvé, hogy mi is sze-
ressük egymást és egységben maradjunk. Segíts ezek által is,
hogy teljes legyen az örömünk. Ámen.

6. nap: Együtt…Keressük a megegyezést

Bír 4,1-9

Ha velem jössz, elmegyek

Zsolt 34,1-14

Keressétek a békét, és kövessétek

1Kor 1,10-15

Ugyanazzal az érzéssel és ugyanazzal a
meggyõzõdéssel igazodjatok egymáshoz

Lk 22, 24-30

Ezután versengés is támadt közöttük

Három gondolat
Az  1  Korinthus  1,  12-13-ban  olvasott  szétszakadozottságról
szóló  hírre  válaszol  az  evangélium.  Ilyen  torz  helyzetben
Krisztus  üzenete  megfellebbezhetetlen.  Segít  felismerni  a
konfliktust és a szakadást. Erre vonatkozott Khloé embereinek
szava is. S ez az elsõ lépés a közösség, a gyülekezet sorainak
rendezésére.
Így  tette  ezt  Debóra  és  Khloé,  amikor  prófétai  hangon  szóltak
Isten  népéhez,  ahol  éppen  konfliktus  és  megosztottság  miatt

megbékélésre volt szükség. Azóta is az ilyen prófétai jellegû han-
gok teszik lehetõvé az emberek számára, hogy megújuljon a gyü-
lekezetük. Arra törekszünk, hogy egy legyen a gondolatunk és cé-
lunk, mert arra kaptunk elhívást, hogy keressük az Urat, keressük
Isten békéjét, ahogyan azt a zsoltáros írta.

Kérdések
• Emlékszünk-e olyan eseményre az életünkbõl, amikor egy

nézeteltérés következtében a gyülekezeti egység felbomlott?

• Milyen kérdések okoznak véleménykülönbséget az ökume-

nében? Milyen lehetõségek vannak a nagyobb egység megte-
remtéséhez?

Imádság
Szeretõ Istenünk! A megosztottság idõszakában prófétai tanú-
ságtételre hívsz el bennünket. Amikor keresünk Téged, ké-
rünk, küld el hozzánk Szentlelkedet, hogy a te megbékélésed
mesterei lehessünk, Jézus Krisztus a mi Urunk nevében.
Ámen.

7. nap: Együtt…Krisztushoz tartozunk

Ézs 19,19-25

Az Isten Megváltót küld népének

Zsolt 139,1-12

Hová menjek, lelked elöl?

1Kor 12,12-26

Ha szenved az egyik tag…Ha megbecsü-
lésben részesül az egyik tag…

Mk 9,38-41

Aki nincs ellenünk, az mellettünk van

Három gondolat
Ézsaiásnak arról a napról volt látomása, amikor majd az
egyiptomiak és az asszírok együtt fognak imádkozni Izraellel,
az Isten terveihez, amelyek az emberiség egységére és a világ-
egyetem jövõjére vonatkozik. Jó, ha mi is imádkozunk azért a
napért, amikor embertársainkkal együtt imádhatjuk az Istent
és egyek leszünk az úrvacsorai közösségben.

Tudjuk,  hogy  gazdagok  lehetünk  a  sokféle  egyházi  hagyo-
mány adta ajándékokkal. Mégis fel kellene ismernünk ezek kö-
zött a hagyományok között azokat az ajándékokat, amelyek a
látható egység felé vezetnek bennünket.
Keresztségünk  eggyé  tett  bennünket  Krisztusban.  Miközben
megbecsüljük saját felekezetünket (egyházunkat), Pál apostol
emlékeztetõje  jut  eszünkbe,  hogy  mindannyian,  akik  az  Úr
nevét hívjuk segítségül, Krisztusban egy test tagjai vagyunk.
Ezért nincs senki, aki jobban állíthatná és jelenthetné ki:
„Nincs rád szükségem” (1Kor 12,21)

Kérdések
• Melyek a jelei a „Krisztushoz tartozásnak”?

• Vajon ez a mondat „Krisztushoz tartozom” megosztja a ke-

resztényeket az egység helyett?

Imádság
Istenünk! Hálát adunk Neked azért, hogy Szentlelked sokféle
ajándékával  a  Krisztus  testének  minden  tagját  megáldod.
Segíts minket, hogy egymást támogassuk, tiszteljük a másik
ember  különbözõségét  is.  Támogass  bennünket  abban  is,
hogy  szerte  a  világban  a  Jézus  Krisztusban  való  egységet
munkáljuk. Urunk nevében. Ámen.

8. nap: Együtt…Hirdetjük az evangéliumot

Ézs 61,1-4

Az Úrnak lelke elküldött, hogy örömhírt
vigyek

Zsolt 145,1-7

Nemzedékrõl nemzedékre dicsérik mû -
veidet

1Kor 15,1-8

Hirdettem nektek az evangéliumot,
amelyet be is fogadtatok

Lk 4,14-21

Ma beteljesedett ez az írás fületek hallatára

Három gondolat
Ézsaiás próféta jövendölése alapján újra és újra hirdetjük azt az
örömhírt, amely mint Isten ígérete Jézus Krisztusban teljese-
dett  be  az  egyház  számára,  ahogyan  azt  Pál  apostol  ige hir -
detésébõl tudjuk. Sohasem szabad elveszítenünk azt a közös
megbízatásunkat, amelyet Jézus Krisztusban és az evangélium
hirdetésében  kaptunk.  Még  akkor  sem,  ha  szembesülünk
különbözõségeinkkel vagy felekezeti hovatartozásunkkal.
Pál apostol azt tartotta apostolsága céljának, hogy „hirdesse az
evangéliumot,  de  nem  bölcselkedõ  beszéddel,  nehogy  a
Krisztus keresztje elveszítse erejét” (1Kor 1,17). Az egységhez
vezetõ utat mi sem kereshetjük másutt, mert csak a kereszt
erejében találjuk meg.
Az evangélium, amit hirdetünk, olyan fontos, hogy az legyen
mindig  kéznél,  mert  így  tanúskodhatunk  hitelesen  Jézus
Krisztus munkájáról az életünkben, s mint megvalósult érték -
rõl a keresztény gyülekezetünkben.

Kérdések
• Hogyan viszonyul az evangélium a kulturális és a történelmi

szempontokhoz?

• Mi az akadálya az egységnek?
• Hogyan lehetünk jobb tanúi Krisztus tanúságtételének?

Imádság
Kegyelmes Istenünk! Te küldted el Fiadat, Jézus Krisztust,
hogy Szentlelked erejével megváltsa népedet. Tégy eggyé ben-
nünket különbözõségünkben is. Segíts, hogy megerõsödjünk
hitünkben. Biztass, hogy hirdessük az evangéliumot, mint
örömhírt. Hadd hirdessük örömmel, hogy Krisztus feltámadt
ezért a világért, amelynek egyre nagyobb szüksége van erre az
evangéliumra. Ámen.

Ökumenikus háttér Kanadában

(A szövegért a kanadai ökumenikus csoport felelôs, amely
azért jött össze, hogy a 2014-es Imahét a Keresztény
Egységért forrásanyagát elkészítse.)

A sok tényezô közt, ami befolyásolja Kanada vallási életét – az
egyik maga az ország mérete. Kanada a második legnagyobb
ország a világon, aminek 40%-a a sarkkörön túl van, a 60. szé-
lességi fok fölött. Az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig ter-
jed, az Amerikai Egyesült Államoktól az Északi Sarkig. 10 tar-
tománya van és 3 körzete. Három nagy víz vesz körül minket:
az  Atlanti-óceán,  a  Csendes-óceán,  és  az  Északi-tenger.
Egyedül az USA-val van közös szárazföldi határunk, és több,
mint 200 éve békességben élünk egymással. Kanada a koráb-
bi  brit  gyarmatok  konföderációjában  él,  parlamentáris  kor-
mányzási formában, 10 tartomány és 3 körzet szövetségeként.
A  korábbi  gyarmatok  egyesülése  és  Nagy-Britanniától  való
füg getlenedése békésen ment végbe, és Kanada ma is a nem-
zetközi  szerzôdéseknek,  kötelezettségeknek  és  együttmûkö -
dés nek erôs támogatója maradt. A városaink közötti óriási tá-
volságok elôsegítették az egyes területek magára utaltságát, és
különbözô identitásuk kialakulását, de ugyanakkor az elidege-
nedés és megbántódás forrásai is lehetnek.
Kanada természeti szépségeirôl híres: hegyeirôl, erdôirôl, ta-
vairól, folyóiról, búzatengereirôl és vadregényes tengerpartjai-
ról. Az ország gazdag mezôgazdasággal, és természeti erôfor-
rásokkal  rendelkezik.  Kanada  ugyanakkor  népeit  tekintve  is
sokszínû: az ôslakosok (Elsô Nemzetek), az innuitok, a métis-
ek lakják, és sok más nép, amelyek ide jöttek letelepedni a vi-
lág minden tájáról.. (Az „Elsô Nemzetek” arra szolgáló kifeje-
zés,  hogy  Kanadában  elismerik  az  európaiak  megérkezése
elôt ti népek, a bennszülöttek ittlétét. A bennszülöttek a sark-
körön  túl  – innuitoknak  nevezik  magukat.  A  métisek  olyan

emberek,  akiknek  bennszülött  és  francia  elôdeik  is  vannak.)
Két hivatalos nyelvünk az angol és a francia, de sok kanadai az
eredeti szülôföldjének nyelvi és kulturális örökségét ôrzi.
Jacques Cartier, az elsô francia felfedezô – aki a Szent Lôrinc
folyón hajózott – volt az elsô európai, aki a bennszülöttektôl
hallotta a „kanada” nevet, ami azt jelenti „falu”. Az elsô fran-
cia telepesek többnyire katolikusok voltak, de számos protes-
táns is volt köztük, fôleg hugenotta kereskedôk. A franciaor-
szági vallási feszültségek nem voltak érezhetôk az Új-Francia -
országban,  mivel  a  jezsuiták  készségesen  együttmû ködtek  a
protestánsokkal. De sajnos az együttmûködés kezdeti szakaszát
késôbb felváltotta a diszkrimináció, és végül csak a katolikuso-
kat  fogadták  el  hivatalosan  az  Új-Franciaország  telepesei ként.
Montreal eredeti neve „Ville Marie” – Mária városa – mutatja a
katolikus alapokat.

A 18. század közepén Új-Franciaországot átengedték Nagy

Britanniának, és a fôleg katolikus francia-kanadai családok az
anglikán angol király alattvalói lettek.
Abban az idôben, amikor az angoloknál még léteztek a katoli-
kusokat diszkrimináló törvények, Kanadában a Korona szava-
tolta a vallásszabadságot a nyelvi, oktatási, és kulturális sza-
badsággal együtt. Mindazonáltal a tolerancia és a nehézségek
idôszakai váltakoztak ebben a rendszerben. Az 1950-es évekig
a  katolikus  püspökök  felügyelték  a  társadalmi  intézmények
többségét a francia közösségekben.
Eközben  az  ország  egyre  nôtt,  és  bevándorlók  hullámait  fo-
gadta be az elkövetkezendô években. Angol, ír, és skót telepe -
sek kezdtek érkezni a 18. század vége felé. Ezt követôen, a 19.
század bevándorlási hulláma során nyugat-, és kelet-európaiak
jöttek,  majd  a  legutóbbi  idôkben  nagy  számú  latin-amerikai,
afrikai, közel-keleti, és ázsiai ember csatlakozott hozzájuk.
A XX. század során a világ minden tájáról érkeztek Kanadába
bevándorlók, menekültek, köztük nagy számú keleti ortodox
Kelet-Európából, és a Közel-Keletrôl, akiknek a keresztény ha-

gyományai gazdagították a kanadai palettát. Ma a kanadai ke-
resztények több száz nyelven és dialektusban tartanak isten-
tiszteletet, és egy gazdag kulturális és vallási mozaikon belül
ôrzik meg saját kultúrájuk különbözô elemeit.
Más vallások képviselôi is letelepedtek Kanadában, beleértve a
zsidókat, muszlimokat, szikh vallásúakat, hindukat és bahái-
kat. Kulturális és vallási szempontból a kanadai városokat tart-
ják a világ legsokszínûbbjének. A korábbi asszimilációt támo-
gató kormányintézkedéseket hivatalosan is felváltotta a multi-
kulturalitás hivatalos elismerése a hetvenes évektôl kezdve. Az
ország gazdagabbá vált a különbözô etnikai eredetû állampol-
gárok által, és örömmel vesszük látható jelenlétüket a politi-
kai, oktatási, egészségügyi, mûvészeti, üzleti, kommunikáci-
ós, vallási területeken.
Több,  mint  150  éven  keresztül  Kanada  számos  felekezete
együtt munkálkodott a szövetségi kormánnyal az indián bent-
lakásos iskolák mûködtetésében, amelyek a bennszülött gyer-
mekekkel foglalkoztak – gyakran a szülôk akarata ellenére –,
hogy tanítsák és asszimilálják ôket az európai kultúrába. Ezek
az iskolák, amelyek ki akarták irtani az ôslakos nyelvet és kul-
túrát – gyakran a fizikai, érzelmi és szexuális visszaélések he-
lyei  is  voltak.  Kanada  legnagyobb  egyházai:  a  Római
Katolikus,  az  Egyesített,  az  Anglikán,  és  a  Presbiteriánus  –
mind bûnrészesek voltak, és a legutóbbi idôkben számos mó-
don  kértek  bocsánatot.  Ezek  az  egyházak  most  szorosan
együttmûködnek a bennszülöttekkel az igazságosság, a gyó-
gyulás, az igazság és a kiengesztelôdés keresésében. Legutóbb
egy Nemzeti Igazság és Kiengesztelôdés Bizottság keretében,
amely egy átfogó, holisztikus válasz része az „Indián Bent la -
kásos Iskolák” örökségére.
A korábbi rossz élmények miatt a kanadai egyházakban ösztö-
nösen is kifejlôdött az együttmûködés a lelkészi szolgálat terüle-
tén. Már az 1880-as évek Nyugat-Kanadájában együttmû ködtek
a presbiteriánus, a metodista, és a kongregacionalista missziók a

küldetés feladatainak, kötelezettségeinek elosztásában. Ez veze-
tett  az  uniált  egyházak  létrejöttéhez,  ami  lendületet  adott  a
Kanadai Egyesült Egyház megalapításának is 1925-ben. Ez volt
a világ elsô modern ökumenikus egyházi szövetsége.
A támogatók úgy látták, hogy ez a szövetség adja majd az egy-
séges  keresztény  vezetést  a  nemzetépítés  folyamatában.
Manapság a szolgálatban való együttmûködés sok másféle for-
mát is ölt. Az ökumenikus lelkészségek pl. együtt végzik a lelki-
gondozás  szolgálatát  a  börtönökben,  kórházakban,  egyeteme-
ken, és a hadseregben. A hivatalos teológiai oktatás nagy része is
ökumenikus iskolákban vagy társaságokban folyik országszerte.
Az  együttmûködés  más  formái  is  kialakultak  a  gyülekezeti
szolgálatban, mint pl. a „Közös Ökumenikus Szolgálat”, ahol
két  vagy  több  felekezet  osztozik  épületeken,  papságon,  vagy
programokon és hetenként közösen tartanak istentiszteletet.
Huszonnégy  felekezet  tartozik  a  Kanadai  Egyházak
Tanácsához (CCC), amely az egyik legszélesebb és legbefoga-
dóbb egyházi tanács a világon. Ez a szervezet magába foglalja
az anglikánokat, a katolikusokat, a reformátusokat, az evan-
gélikusokat, az evangéliumi csoportokat, a szabadegyházat és
a keleti ortodoxokat (bizánci ritusú és régi keleti) is.
A Kanadai Egyházak Tanácsát (CCC), – amely a határozatho-
zatalnak a konszenzusos modelljét követi – 1944-ben alapí-
tották  és  a  jelenlegi  tagság  felekezeti  megoszlása  a  kanadai
kereszténység 85 %- t képviseli. Lényeges megjegyezni, hogy
a  Katolikus  Püspökök  Kanadai  Konferenciája  teljes  tagja a
Kanadai Egyházak Tanácsának, csakúgy, mint hat evangelikál
felekezet. A Kanadai Evangéliumi Társaság ( EFC) összekap-
csolja a felekezeteket, az egyházi jellegû szolgálatokat, és a he-
lyi gyülekezeteket az evangéliumi és pünkösdi területen.
Számos egyház mind a Kanadai Egyházak Tanácsában, mind
a Kanadai Evangéliumi Társaságban részt vesz tagként vagy
megfigyelôként. A két testület az elmúlt években egyre szoro -
sabban mûködik együtt.

Sok kanadai egyház kétoldalú és sokoldalú kapcsolatokkal is
rendelkezik, mind helyi, mind nemzeti szinten. A legjelentô-
sebb szervezeti egység a számos presbiteriánus, metodista és
kongregacionalista egyházból álló Kanadai Egyesült Egyház,
amely 1925-ben jött létre. Ezen kívül más közösségek is létre-
jöttek,  beleértve  a  2001-ben  kiadott  Anglikán-Lutheránus
Waterloo-i Nyilatkozatot a teljes közösségrôl. A kanadai teoló-
giai párbeszédek hozzájárultak a helyi tudományos élethez és
elmélkedésekhez,  valamint  nemzetközi  párbeszédekben  is
megosztották meglátásaikat.
A kanadai ökumenizmus egyik újító területe a 60-as években
a  társadalmi  igazságosság  érdekében  létrejött  több,  mint  50
egyházközi egyesülés.
A Ploughshares (Ekevas) Projekt, a Nôk Egyházközi Tanácsa
Kana dában,  a  Kairos  Kanadai  Ökumenikus  Igazságosság
Kezdemé nye zések,  a  Kanadai  Egyházak  Fóruma  a  Globális
Szolgálatok ról, és más szervezetek segítették az egyházakat és
a kormányt a komplex társadalmi ügyekben való elkötelezô-
désben és kutatásban.
A Kanadai Ökumenikus Központot Fr. Irénée Beaubien alapí-
totta Montrealban 1963-ban, egy nagyon eleven francia, angol
szociális közegben. Nemzeti forrásanyagokat készít, mint pl.
az Ökumenizmus c. magazint, amelynek francia és angol kia-
dása is létezik, és negyven országban olvashatják az elôfizetôk.
A Központ folyamatos érzékenysége a társadalmi mozgások-
kal kapcsolatban az új Zöld Egyház programban is megnyilvá-
nul,  amely  minden  felekezet  gyülekezeteinek  segít  abban,
hogy a teremtettség jobb sáfárai legyenek.
Az 1960-as évek elején a Második Vatikáni Zsinat felhívása po-
zitív hatással volt az ökumenizmus növekedésére Kanadában.
Már Paul-Émile Léger montreali bíboros 1962-es pásztorleve-
lében  is  nyilvánvaló  a  kanadai  ökumenikus  látásmód  és  ta-
pasztalat. Chrétiens désunis – Megosztott keresztények a címe.
Léger nem kívánta a protestánsoktól, hogy katolikusnak áttér-

jenek,  hanem  a  katolikusokat  hívogatta,  hogy  imád kozzanak
az egységért, hogy az magának a katolikus egyháznak a meg-
térése,  és  ébredése  által  történjék.  Már  a  Második  Vatikáni
Zsinatot megelôzôen a bíboros elismerte, hogy „ az egységért
érzett aggodalom válik a kortárs kereszténység fô központjává”
és, hogy „ez a mozgalom a Szent Lélek kezdeményezésére szü-
letett.”. Ebben az elmélkedésben a keresztény egység, és meg-
osztottság titkára utalva hangsúlyozta, hogy minden érvénye-
sen  megkeresztelt  ember  „Krisztusba  illeszkedik,  és  egy  test
lesz vele.” Azt is megjegyezte, hogy Krisztus kifejezett akaratá-
nak fényében a megosztottság „botrány”, és „gonoszság”. Így
a bíboros sürgette híveit, hogy imádkozzanak az egységért és
lépjenek dialógusba keresztény testvéreikkel, felismerve, hogy
a megosztottságért mindkét oldalon felelôsek.
A protestáns lelkészek és a katolikus papok közti havonkénti
diszkrét  találkozókról  értesülve  –  amelyeket  Fr.  Beaubien
1958-tól kezdve szervezett Montrealban – az Egyházak Világ
Tanácsa (EVT) úgy döntött, hogy a Hit és Egyházszervezetrôl
szóló  IV.  konferenciáját  ebben  a  városban  tartja  meg  1963-
ban. A sok különbözô felekezetbôl és országból összesereglett,
több  mint  450  teológust  szívélyesen  üdvözölte  a  katolikus
többségû  népesség.  Igazi  ökumenikus  alkalom  volt  ez.  A
Montreali Egyetemen, a konferencia alatt tartott Keresztény
Testvériség  estjén  több  mint  1500  keresztényt  vett  részt.
1967-ben  a  Montreali  EXPO-n,  a  Világkiállításon  Kanada  fô
egyházai  és  a  Vatikán  félretette  az  eddig  megszokott  külön
standdal  való  megjelenést,  és  egy  közös  „Keresztény
Pavilon”-ban képviseltették magukat. A Világkiállítások törté-
netében ez volt az elsô alkalom, hogy ökumenikus pavilont
állítottak fel.
A Második Vatikáni Zsinat után és az azt követô évtizedekben
más ökumenikus csoportok is felbukkantak, amelyeket külön
is  érdemes  megjegyezni:  az  Atlanti  Ökumenikus  Tanács
(1966),  a  Québeci  Ökumenikus  Hálózat  (1982),  és  a  Prairie

Ökumenikus  Központ  (1984).  A  Prairie  Ökumenikus
Központot  Fr.  Bernard  de  Margerie  alapította  Saskatoonban,
hét felekezet támogatásával. Az ökumenikus oktatásra és for-
mációkra teszi a hangsúlyt, valamint a Szolgálatok Ökumeni-
kus  Megosztásának  nemzeti  forrásaként  is  mûködik.
Országszerte lelkészcsoportok és egyházi tanácsok támogatják
a  helyi  ökumenét,  vidéken  éppúgy,  mint  a  városokban.  Sok
ökumenikus  kezdeményezés  virágzik  az  országban,  a
Keresztény Egységért mondott Imahét közös megünneplésé-
tôl kezdve a közös teológiai fakultások megalapításáig; a béké-
ért és igazságosságért végzett tevékenységektôl a közös kiad-
ványokig, stb. Kanadában a vegyes házasságban élô családok
az egyházi élet szerves részeként tapasztalhatják meg a keresz-
tény egységért való munka kihívásait és áldásait is, és gyakran
ôk vállalnak vezetôi szerepet az ökumenikus szolgálatokban.
Az utóbbi idôben az ökumenikus élet kiemelkedô jellemzôje
az,  hogy  a  helyi  ökumenikus  összejövetelekbe,  ökumenikus
istentiszteletekbe és párbeszédekbe, valamint közösségi szol-
gálatokba bevonták az evangeliumi egyházakat és lelkészeiket
is. Az evangeliumi egyház belsô normalizálódásának szakaszát
követôen ma már látunk lehetôséget új párbeszédes kapcsola-
tokra  a  történelmi  egyházak  és  az  Evangéliumiak,  a
Pünkösdiek, a Keleti Ortodoxok, és a Római Katolikusok kö-
zött. A kanadai evangeliumi egyházak más helyi egyházakkal
is kapcsolatba lépnek, keresvén a dialógus, a közös istentisz-
telet lehetôségét és a városainkban végzett közös bizonyságté-
telben  való  együttmûködést.  Az  egyházaknak  együtt  kell
szembenézniük a valósággal, amelyben már nem olyan befo-
lyásoló tényezôk, mint azelôtt, valamint sok történelmi egy-
házban a tagság drámai csökkenésével is számolni kell.
A keresztény közösségen belüli különbségek – amelyek a más
vallásúak evangelizálásának szükségességével és prioritásával
kapcsolatosak  –  továbbra  is  az  együttmûködés  akadályát  je-
lentik. A vallások közti párbeszédben azonban az elmúlt évek-

ben  növekedett  a  keresztény  együttmûködés  aránya,  és  az
egyházak gyakran közösen vállalják fel ezt a munkát.
Vajon részekre osztott-e Krisztus Kanadában? Az bizonyosan
elmondható, hogy vannak megosztottságok a kanadai keresz-
tények  között.  A  keresztény  közösség  megosztott  pl.  a  nôk
egyházi és társadalmi szerepét illetôen, csakúgy, mint etikai
kérdésekben, az abortusz, az eutanázia és az egynemûek há-
zasságának kérdéseiben.
Ezek a megosztottságok átívelnek a felekezeti határokon. Az
új társadalmi kérdéseket illetôen azonban néhány vallási kö-
zösség új, pozitív módon kezdett összefogni a szomszédokkal.
El kell ismerni, hogy Kanada történelmében voltak feszültség-
gel és versengéssel töltött idôszakok, amelyekben az emberek
nem  voltak  egymásra  tekintettel,  vagy  közömbösek  voltak
egymás iránt. Ezen idôszakok során megtanultuk, hogy figye-
lembe  vegyük  mások  értékeit  a  békés  együttélés  érdekében.
Dogmáinkat, igazgatási formáinkat és gyakorlatunkat illetôen
továbbra is megosztottak vagyunk, folytatjuk saját vallási ma-
gányunk fenntartását – de az egység felé folytatott zarándo-
kutunk folytatódik Isten vezetése alatt.
Az a vágyakozás, ami az 1967-es Kanadai Centenáriumi Ün-
nepségekre íródott imádságban kifejezésre jut, a mai kanadai
embereknek is sajátja:
„Olyan  világért  imádkozzunk  és  éljünk,  amelyben  minden
nemzet népei eggyé válhatnak gondolatban, szóban és csele-
kedetben; segíts minket Urunk, hogy láthatóan becsületesek,
tiszták, és szeretettel teliek legyünk egymással való kapcsola-
tainkban  a  saját  környezetünkben  és  az  egész  világban.
Imádkozunk harmóniáért és minden lélek kiteljesedéséért eb-
ben a nemzetben, és minden nemzetben. Segíts minket, hogy
úgy  éljünk  és  dolgozzunk,  hogy  megszûnjön  az  éhínség,  a
szegénység, a tudatlanság és a betegségek, és akkor Országod
valóban elérkezik. Úgy legyen, ámen.”

A KRISZTUSHÍVÕK EGYSÉGÉÉRT

MEGTARTOTT IMAHETEK TÉMÁI 1968-2013

A tanulmányi anyagot 1968 óta készíti közösen az

Egyházak Világtanácsa Hit és Egyházszervezet Bizottsága és a
Keresztény Egységet Elõmozdító Pápai Tanács.

1968

Di csõ sé gé nek ma gasz ta lá sa – Ef 1,14

1969

Sza bad ság ra va gyunk elhíva – Gal 5,13

1970

Is ten mun ka tár sai va gyunk – 1Kor 3,9

1971

A Szent lé lek kö zös sé ge – 2Kor 13,13

1972

Új pa ran cso la tot adok nék tek – Jn 13,34

1973

Urunk, ta níts min ket imád koz ni – Lk 11,1

1974

Min den nyelv vall ja, hogy Jé zus Krisz tus Úr
– Fil 2,1-13

1975

Is ten szán dé ka: Krisz tus ban egy be fog lal min de ne ket
– Ef 1,3-10

1976

Is ten gyer me kei le gyünk, vagy az a hi va tá sunk, hogy
le gyünk, amik va gyunk – 1Jn 3,2

1977

A re mény ség nem csal meg töb bé – Róm 5,1-5

1978

Nem vagy tok ide ge nek – Ef 2,13-22

1979

Szol gál ja tok egy más nak Is ten di csõ sé gé re – 1Pt 4,7-11

1980

Jöj jön el a Te or szá god! – Mt 6,10

1981

Egy Lé lek – sok aján dék – egy test – 1Kor 12,3-13

1982

Hogy meg ta lál ják haj lé ku kat ná lad, Urunk
– Zsolt 84,5

1983

Jé zus Krisz tus a vi lág éle te – 1Jn 1,1-4

1984

Az a hi va tá sunk: le gyünk egyek Urunk ke reszt je ál tal
– 1Kor 2,2; Kol 1,20

1985

Ha lál ból az élet re Krisz tus sal – Ef 2,4-7

1986

Ta nú im lesz tek ApCsel 1,6-8

1987

Krisz tus ban egyek – új te rem tés – 2Kor 6,17

1988

Is ten sze re te te el ûzi a fé lel met – 1Jn 4,18

1989

Kö zös sé get épí tünk, egy test va gyunk a Krisz tus ban
Róm 12, 5-6

1990

Hogy mind nyá jan egyek le gye nek… hogy el hig gye a
vi lág – Jn 17,21

1991

Di csér jé tek az Urat min den nem ze tek – Zsolt 117;
Róm 15,5-13

1992

Men je tek el, ve le tek va gyok min den kor – Mt 28,16-20

1993

A krisz tu si egy sé gért: te rem jé tek a Lé lek gyü möl csét
– Gal 5,22-23

1994

Is ten né pe fel ada ta, hogy egy le gyen szí vé ben és gon -
do la ta i ban – ApCsel 4,23-27

1995

Koinónia: kö zös ség Is ten nel és egy más sal
– Jn 15,1-17

1996

Íme, az aj tó elõtt ál lok és zör ge tek – Jel 3,14-22

1997

Krisz tu sért ké rünk, bé kül je tek meg és en gesz te lõd je -
tek ki Is ten nel – 2Kor 5,16-21

1998

Gyön ge sé günk ben is se gít sé gül si et a Lé lek – Róm 8,26

1999

Õ majd ve lük la kik, õk pe dig né pé vé lesz nek – Jel 21,3

2000

Ál dott le gyen az Is ten, aki meg ál dott ben nün ket
Krisz tus ban Ef 1,3

2001

Én va gyok az út, az igaz ság és az élet – Jn 14,6

2002

Ná lad van az élet for rá sa – Zsolt 36,10

2003

Ez a kin csünk cse rép edény ben van – 2Kor 4,7

2004

Az én bé kes sé ge met adom nek tek – Jn 14,27

2005

Krisz tus az egy ház egyet len fun da men tu ma
– 1Kor 3,1-23

2006

Mert ahol ket ten vagy hár man ös sze gyûl nek az én
ne vem ben: ott va gyok kö zöt tük. – Mt 18,20

2007

„... a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is be szé -

lõvé.” – Mk 7,37

2008

„... szüntelenül imádkozzatok!” – 1Thessz 5,17

2009

„... legyenek eggyé kezedben” – Ez 37,17

2010

„Ti vagytok erre a tanúk”

– Lk 24,48

2011

„

... kitartottak az apostolok tanításában.”

– ApCsel 2,42

2012

„

... mindnyájan el fogunk változni” – 1Kor 15,51

2013 „

... mit kíván tõled az Úr!” – Mikeás 6,6-8

2014 Hát részekre szakítható-e Krisztus? 1Kor 1,1-17

NÉ HÁNY JE LEN TÕS ADAT

AZ IMA HE TEK TÖR TÉ NE TÉ BÕL

1740

kö rül Skó ci á ban is me re tes egy olyan pün kös di moz ga -
lom, amely Észak-Ame ri ká ból in dult és cé lul tûz te ki
az imád ko zást min den egy ház ért, min den egy ház zal
együtt.

1820

James Haldane Stewart tisz te le tes ki ad ja ja vas la ta it
„A ke resz té nyek ál ta lá nos egy sé ge és a Szent lé lek
ki ára dá sa” cím mel.

1846

Meg ala kul az Evan gé li u mi Aliánsz. Öt ven fe le ke zet bõl
921 részt ve võ gyûlt ös sze Lon don ban. Be ve zet ték
a min den év el sõ tel jes he té ben ren de zen dõ ima he tet
a Krisz tus ban hí võk egy sé gé ért.

1867

Az ang li kán püs pö kök el sõ Lambeth Kon fe ren ci á ját
tart ják. A kon fe ren cia ha tá ro za ta i nak be ve ze tõ jé ben
hang sú lyoz zák az egy sé gért va ló imád ság fon tos sá gát.

1886

Ma gya ror szá gon elõ ször hir det nek meg Ima he tet.
A Kál vin Té ri Re for má tus Gyü le ke zet Baldácsi ter mé -
be hív ják a részt ve võ ket.

1894

XIII. Leó pá pa szor gal maz za az „egy sé gért imanyol-
cad” gya kor lá sát a pün kös di ün nep kör ke re té ben.

1908

Meg tart ják a Paul Wattson ka to li kus lel kész ál tal kez -
de mé nye zett egy sé gért hir de tett imanyolcadot.

1926

A Hit és Egy ház szer ve zet Moz ga lom el in dít ja a „Ja vas -
la tok a ke resz tyén egy sé gért foly ta tott imanyolcad
megtartására“ cí mû fel hí vá sá nak ter jesz té sét.

1935

Paul Couturier fran cia ab bé szót emel az egye te mes
ima hét a Krisz tus-hí võk egy sé gé ért meg tar tá sa ér de -
ké ben. A hí vek Krisz tus vég aka ra ta ér tel mé ben imád -
koz za nak együtt.

1958

A lyo ni Uni té Chrétienne köz pont ja és az Egy há zak Vi -
lág ta ná csa Hit és Egy ház szer ve zet Bi zott sá ga együtt
kez di meg az ima hét anya gá nak kö zös elõ ké szí té sét.

1964

A II. Va ti ká ni Zsi nat öku me niz mus ról szó ló dek ré tu -
ma hang sú lyoz za, hogy az öku me ni kus moz ga lom
lel ke az imád ság és egyút tal szor gal maz za az ima hét
rend sze res meg tar tá sát.

1966

Az Egy há zak Vi lág ta ná csa Hit és Egy ház szer ve zet Bi -
zott sá ga és a va ti ká ni Ke resz tény Egy ség Elõ mozdí -
tá sá nak Pá pai Ta ná csa kö zö sen kez di meg az ima hét
szö ve gé nek elõ ké szí té sét.

1968

A kö zö sen ké szí tett imaheti anyag hi va ta los hasz ná -
lat ba vé tel ének el sõ esz ten de je.

1975

Az imaheti kö zös anya got el sõ íz ben ké szí ti egy he lyi
öku me ni kus cso port Auszt rá li á ban.

1995

II. Já nos Pál pá pa Ut unum sint kez de tû kör le ve lé ben
ál lást fog lal az öku me niz mus mel lett, ame lyet bel sõ
szük ség sze rû ség nek és vis sza for dít ha tat lan fo lya -
mat nak ne vez.

1997

Graz ban a II. Eu ró pai Öku me ni kus Nagy gyû lés he lyes li
és szor gal maz za az ima hét rend sze res meg tar tá sát.

1998

Öt ven éves az Egy há zak Vi lág ta ná csa, eb bõl az al ka -
lom ból a zim bab wei Hararéban tar tot ták a ju bi le u mi
vi lág gyû lést. Feb ru ár ban ma gyar ál lás fog la lás is szü -
le tett a Ma gyar or szá gi Egy há zak Öku me ni kus Ta ná -
csa ün ne pi ülé sén, ame lyen a Ka to li kus Egy ház kép -
vi se lõi meg fi gye lõ ként vet tek részt. Kö zö sen hív ták
fel a ha zai egy há za kat a krisz tus hí võk egy sé gé nek
mun ká lá sá ra és a kö zös ima he tek meg tar tá sá ra.

2004

Meg egye zés szü le tett, hogy az ima hét anya gát kö -
zö sen pub li kál ják, azo nos for má ban ad ják ki az
EVT és az Egy ségtit kár ság szer vei. Az öku me ni kus
ima he tek gyü möl csei és ered mé nyei fel fe dez he tõk
az el múlt évek nem zet kö zi és ha zai egy há zi éle té -
ben egy aránt.

2008

Az Imahét a Krisztus-hívõk egységéért 100 éves év-
fordulójának megünneplése. Elõdjét – az Ima -
nyolcadot az Egyház Egységéért – 1908-ban tartot-
ták meg elõször.

Hi szek egy ...

Hi szek egy Is ten ben, min den ha tó Atyá ban,
menny nek és föld nek Teremtôjében.
És Jé zus Krisz tus ban, az Ô egy szü lött Fi á ban,
a mi Urunk ban,
aki fo gan ta tott Szentlélektôl, szü le tett Szûz Má ri á tól,
szen ve dett Pon ci us Pi lá tus alatt; meg fe szí tet ték,
meg halt és el te met ték.
Alá szállt a pok lok ra, har mad na pon fel tá madt
a ha lot tak kö zül, föl ment a menny be,
ott ül a min den ha tó Atya Is ten jobb ján;
on nan jön el ítél ni élôket és hol ta kat.
Hiszek Szent lé lek ben.
Hi szem az egye te mes anya szent egy há zat,
a szen tek kö zös sé gét, a bû nök bo csá na tát,
a test fel tá ma dá sát és az örök éle tet.
Ámen.

Mi Atyánk ...

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a Te neved,
jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket
add meg nekünk ma,
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezôknek,
és ne vigy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól,
mert tied az ország, a hatalom és a dicsôség
mindörökké. Ámen.

Személyes eszközök

Bekezdések

Ökumenikus imaheti füzet

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek