A Feltámadott Krisztus átalakítja gyarló testünket...
Az idei Nagyhét és Húsvét mottója Fil 3, 20-21a: „A mi polgárságunk a mennyben van. Onnan várjuk az Üdvözítőt is, Urunkat, Jézus Krisztust. Ő azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez."
A pillangó - mint Krisztus jelképe
José Navarro tanmeséje nyomán érthetjük meg Krisztus földi testének pusztulását és új megdicsőült testben való megjelenését.
Nagypénteken -- a cinkotai hagyományokhoz méltón -- idén is feketébe öltözött az oltár. A virágok helyét tövises ágak foglalták el, a feszületet töviskoszorú díszítette, s mellette az elmaradhatatlan vörös rózsa -- Jézus kicsöppenő vérének szimbóluma.
Ilyen "háttér" előtt olvastuk fel a passió történetét hittanosok és szüleik segítségével. Az átéléssel megjelenített mondatok szívbe markolóan idézték fel előttünk a Megváltó szenvedéseinek mélységét.
A húsvét hajnali istentisztelet viszont bemutatta azt a hatalmas változást, amit a mennyei Atya valósított meg Jézus feltámasztásával.
Mint egy bebábozódott hernyó, úgy feküdt Jézus mozdulatlan teste a sírban, de harmadnapra az ÚR feltámasztotta Egyszülöttjét, hogy megdicsőült testében jelenjen meg övéi előtt.
A sötét templomban csak néhány mécses világított, amikor a hívek az istentiszteletre érkeztek. Középen egy összegöngyölt lepedő feküdt. Így hangzottak el a próféták szavai a gyülekezet fiatal felnőttjeinek tolmácsolásában.
A húsvéti evangéliumot megszólaltató igehirdetés illusztrációjaként szemmel láthatóan bontakozott ki a pillangó a bábból, hogy még jobban kidomborodjék Isten kegyelme a szemünk előtt.
Az istentiszteletet követő reggelihez ki-ki ajándékot is kapott: egy pillangót az igehirdetés alapigéjével, hogy emlékeztessen mindenkit húsvét csodájára.