A legszükségesebb táplálék

Jn 6, 35 Gonda Botond Tibor keresztelése

2011. április 3.

Cinkota - evangélikus templom

Jézus mondja: „Én vagyok az élet kenyere:

aki énhozzám jön, nem éhezik meg,

és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha.”

A legszükségesebb táplálék

Bevezetés: Mindent megadunk a gyermeknek! Ez a cél, amikor gyermeket vállalunk…

1. Istentől kapjuk a mindennapi kenyeret. A kenyér nemcsak ennivaló, hanem meghitt családi otthon, udvari csúszda, epres ízű nyalóka, sok játék - és szeretet…

A keresztelési liturgiában elmondjuk a Miatyánkot!

2. Isten Jézus személyében ad lelki eledelt. Ige: Biblia - egyszerű, kedves történetek, amelyek szeretetre, bizalomra, békességre és a gondviselés elfogadására tanítanak. A gyermekek szívesen hallgatják, s a szülők is hihetetlen módon gazdagodnak a gyermekek reakciói: kérdései és válaszai által.

3. Isten az örök élet kenyerét adja. A keresztség túlmutat ezen a földön. Nem burok, nem pajzs, hanem ígéret arra, hogy Isten nem feledkezik meg róla.

A földi életen túl megnyitja a Mennyország kapuját. Hogyan? Úgy, hogy már most megbocsátja bűneit: Jézus áldozatára mutat, amely által megszabadultunk bűneink következményeitől.

Befejezés: Szülők és keresztszülők + lelkész + gyülekezet. Közösen kapjuk, egymásnak adjuk. Ez a közösség - nemcsak a keresztyének egymás közötti közössége, hanem a Krisztussal átélt igazi, élő közösség!

Ámen

1