Az ige nem tér vissza üresen

Ézs 55, 6-11 Mátyásföld, Cinkota 102, 1, 131

Mt 21, 1-9 2010. november 28. 287, 305₁, 11

Róm 13, 11-14 Advent 1. vasárnapja

Az ige nem tér vissza üresen

Bevezetés: „Keressétek az Urat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségük nevét!” - Erre szólít fel az egyházi év első óráiban Isten igéje. Hol találhatjuk meg ezt az Urat? A próféta kereste mennydörgésben, hatalmas természeti jelenségekben, mégis a lágy szellő fuvallatában, egy csöndes, lágy hangban találta meg.

Így jött a földre Jézus is, akinek érkezését hirdeti meg Advent ünnepe. János csak ilyen egyszerűen fejezi ki: „Az ige testté lett.” Ebben az Igében találjuk meg az Urat! Ezt az igét olvassuk, hallgatjuk - s az a reménységünk, hogy Isten igéje nem tér vissza üresen…

Miért van szükségünk az igére? Erre keressük ma a választ.

1. Megtérésre van szükségünk. Keresztelő János Advent kiemelkedő alakja. Ő készíti elő az Úr útját. Az előkészület része a megtérés!

2. Isten útja az irgalmasság. Ézsaiás mondja: az Úr kész megbocsátani! Ennek jeleit mutatja meg a világban.

Ennek leghatalmasabb jele Jézus élete és halála!

3. Életünket gyümölcsözővé teszi. Az úrvacsoravétel végén így szoktam elbocsátani a Testvéreket: „teremjétek a megtérés áldott gyümölcseit”. Igen: a megtérésnek vannak gyümölcsei!

Befejezés: Isten véghezviszi, amit akar, eléri célját. Az ószövetségi igék beteljesednek az Újszövetségben. Ld.: Mt 21, 4-5…

Isten előre jövő szeretetét várjuk.

Ámen

1