Isten a mi ékességünk

Ézs 60, 1. 19 Felföldi Ferenc Dániel

Felföldi Kata Zsófia

Felföldi Nóra Fruzsina

Felföldi Szonja Viktória

keresztelése

2012. február 4.

Cinkota - evangélikus templom du. 4.

„¹Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod,

rád ragyogott az Úr dicsősége. 

¹⁹Nem a nap lesz többé napvilágod, és nem a hold fénye világít neked, hanem az Úr lesz örök világosságod, és Istened lesz ékességed.”

Isten a mi ékességünk

Bevezetés: Esténként rövid történeteket szoktunk gyermekeinknek olvasni, amelyek segítik megérteniük Isten irántuk megmutatott szeretetét. Hétfőn este ezt a történetet olvastuk fel nekik: „Az ókori Rómában élt egy Kornélia nevű nemes asszony. Egy napon meglátogatta őt hiú barátnője, aki gyűrűit és mindenféle más ékszerét büszkén mutogatta, majd megkérte Kornéliát, hogy ő is mutassa meg ékszereit. Kornélia erre behívta gyermekeit: két fiát és a leányát, és így szól: 'Ők az én ékességeim!' Sugárzó örömmel mondta ezt. És igaza is volt, mert náluk jobb gyermekeket egész Rómában nem lehetett találni.”

Ma, amikor gyermekeiteket elhoztátok a templomba, hálás szívvel gondoltok a mögöttetek levő évekre, évtizedekre, amelyeken keresztül Isten vezetett benneteket a gyermeknevelés sokszor nem is könnyű útján. Megköszönhetitek a türelmet, a bölcsességet, amely segített Benneteket, hogy elviseljétek a különböző dackorszakok megpróbáltatásait, és felvértezett Titeket az újabb és újabb akadályok leküzdésére.

Ezek a gyermekek valóban a Ti családotok ékességei - nem csupán szeretetetek gyümölcsei, hanem közös fáradozásaitok által alakított műalkotások, akikre büszkék lehettek.

Most azt szeretnétek, ha felékesítené őket Isten az Ő szeretetével. Ez lesz az ő különleges ékességük.

1. Jézus Krisztus Isten ékessége. Ma van hivatalosan a karácsonyi ünnepkör legeslegutolsó napja - a Vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnapot követő szombat. Holnap már böjtre gondolunk. Most azonban még mindig annak örülhetünk, hogy Jézus megjelent ezen a földön, és mindent megtett, amit a mennyei Atya rábízott.

Többek között rábízta, hogy megismertesse velünk, kik is vagyunk mi valójában. Azzal, hogy „testvérünkké” lett, megérthetjük, hogy mi is Isten gyermekei vagyunk - örökösei mindannak, amit Jézus is magában hordozott.

Nagy ajándék ez! Csodálatos erőforrás és reménység. Ahogyan Jézusban fel-felcsillant Isten dicsősége, mi is annak örülhetünk, hogy részesei lehetünk ennek a titokzatos ajándéknak. Pál mondja: ahogy Jézus meghalt, mi is meghalunk, de ahogy Ő feltámadt, mi is feltámadunk.

Ez az a „ráadás”, amit a keresztségben kapunk: azt, hogy Isten az örök élet örököseivé tesz minket.

Ezért fontos, hogy Jézusra figyeljünk, Őt kövessük, hallgassuk tanítását, és éljünk is példája szerint! A szülők és keresztszülők feladata, hogy ezen az úton kísérjék a gyermekeket.

2. Isten a mi ékességünk. Ha ugyanis megértjük, milyen kincsünk van, meglátszik életünkön Krisztus-követésünk. Nem kell ahhoz keresztet akasztani a nyakunkba, vagy az utcasarkokon hangosan imádkozni, hogy meglássák rajtunk, kihez tartozunk.

A keresztségben Krisztus nevét kapjuk - róla neveznek majd minket keresztyéneknek. Keresztyénnek lenni viszont semmi különlegeset nem jelent, csak azt, hogy engedelmesek legyünk, és kövessük Őt. Nem mindig könnyű ez: keskeny az út, és szoros a kapu - ahogy Jézus maga mondja, de nagy öröm ezen járni, mert van célja!

Ezt fogják meglátni rajtunk!

Befejezés: Amikor most homlokotokra csöppen a három csepp víz, gondoljatok arra, hogyan is váltok Isten gyermekeivé: megtisztít titeket a bűntől, és új életet ad. Kívánom - és ezért imádkozom -, hogy valóban átéljétek ezt az életújító erőt, és engedelmesen figyelve szavára kövessétek útmutatásait, hogy ékességei lehessetek szüleiteknek - és Istennek!

Ámen

2